Fremond Árpád: fontos emlékezni azokra, akik azért haltak meg, mert magyarok voltak
Külföld, 2023.10.29
A vajdasági magyarok számára fontos, hogy megemlékezzenek az ártatlan áldozatokról, azokról a kivégzettekről és elüldözöttekről, akik nem vettek részt harcokban, fegyvertelenek voltak, és csupán azért haltak meg, mert magyarok voltak - hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.
Hozzátette: nem szabad elfeledkezni az ártatlan áldozatokról, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a második világháborús eseményekhez hasonlók ne ismétlődhessenek meg.
Teleki Júlia túlélő kiemelte, sokáig emlékezni sem volt szabad arra, ami Csúrogon történt. Hozzátette: azt szeretné, ha a fiatalok is megismernék az itt történteket, és együtt emlékeznének azokkal, akik évtizedek óta őrzik az áldozatok emlékét.
Az áldozatok emlékművét Csúrogon 2013-ban állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt. Fremond Árpád rámutatott: ez fontos lépcsője, fontos lépése volt a két ország közötti megbékélés folyamatának, és utána már úgy tudott fontos ügyekről tárgyalni a két ország, hogy azokat nem terhelte a múlt. Hozzátette, hogy a tíz éve történt történelmi megbékélés után mára Szerbia és Magyarország eljutott oda, hogy stratégiai partnerséget tudott kialakítani.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település, Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
Teleki Júlia túlélő kiemelte, sokáig emlékezni sem volt szabad arra, ami Csúrogon történt. Hozzátette: azt szeretné, ha a fiatalok is megismernék az itt történteket, és együtt emlékeznének azokkal, akik évtizedek óta őrzik az áldozatok emlékét.
Az áldozatok emlékművét Csúrogon 2013-ban állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt. Fremond Árpád rámutatott: ez fontos lépcsője, fontos lépése volt a két ország közötti megbékélés folyamatának, és utána már úgy tudott fontos ügyekről tárgyalni a két ország, hogy azokat nem terhelte a múlt. Hozzátette, hogy a tíz éve történt történelmi megbékélés után mára Szerbia és Magyarország eljutott oda, hogy stratégiai partnerséget tudott kialakítani.
A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település, Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!