A hamburgi nemzetközi vásár területén tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: a húszak feladata a globalizáció átalakítása olyan folyamattá, amely mindenki boldogulását szolgálja.

Lehet a globalizációból mindenkinek kedvező, "win-win helyzetet" teremteni, és "nem kell mindig veszteseknek is lenniük, ha vannak nyertesek". Ehhez azonban nyitott és szabályokon alapuló, méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszerre és az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatására is szükség van - mondta Angela Merkel a pénteken kezdődő értekezleten megtárgyalandó két leginkább vitatott témára utalva.

A 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport a 11. csúcstalálkozójára készül. Eddig rendre sikerült az egyetértést demonstráló nyilatkozatot elfogadni. Előfordulhat, hogy Hamburgban ez nem sikerül, vagy csak egy semmitmondó közleménnyel zárul a tanácskozás. Legfőképpen a szabadkereskedelem és a klímavédelem ügyében az Egyesült Államokkal kialakult nézeteltérések miatt.

Angela Merkel ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva jelezte, hogy még nem készült el a zárónyilatkozat. A dokumentumon dolgozó diplomatáknak, a "serpáknak van még két éjszakájuk" - mondta a kancellár.

Hozzátette, hogy a soros német elnökség nem csupán közvetítő szerepet tölt be, hanem képviseli a német és az európai érdekeket.

Német sajtóértesülések szerint a serpák kedd óta egy hamburgi szállodában dolgoznak. A Handelsblatt című üzleti lap szerint "a hangulat jobb, mint a helyzet", de valamennyi fél megállapodásra törekszik.

A nyilatkozat tervezetéről Angela Merkel személyesen egyeztet csütörtök este Donald Trump amerikai elnökkel, aki délután, Varsóból érkezett Hamburgba. Ez az első hivatalos németországi látogatása.

A hamburgi csúcstalálkozó témái közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem is. Ezzel kezdődik majd a tanácskozás péntek délelőtt. Tárgyalnak továbbá a nemzetközi migrációról, és ezzel összefüggésben arról is, hogy miként segíthetik Afrika fejlődését a migrációra, menekülésre késztető okok megszüntetése érdekében.

A napirenden szerepel a többi között, hogy miként lehet méltányosabbá, igazságosabbá tenni az úgynevezett globális értékláncokat. Ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy a multinacionális vállalatok az érdekeiknek leginkább megfelelő módon telepítik szét különböző országokba a termékek előállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiket, ami a bírálatok szerint munkavállalók kizsákmányolásához, lefelé tartó bér- és adóversenyhez vezethet.

A G20 csoport informális egyeztető fórum, 1999 óta működik, első csúcstalálkozóját 2008-ban tartotta, az akkor elmélyült pénzügyi világválság hatására. Közös állásfoglalásai irányadóak a nemzetközi közösség egészének.

A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka.

A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.

Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).