Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.

A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

"Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia" - idézte a közlemény Zakariás Zoltán EMSZ-elnököt.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából "hallgatólagosan elfogadott" tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

Az autonómiát - legalábbis etnikai vonatkozásban - szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.