Egy, az orosz fővárosban, a TASZSZ hírügynökség székházában megtartott sajtótájékoztatón Nyikolaj Azarov volt miniszterelnök, Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Ondrij Kljujev, Viktor Janukovics elnöki apparátusának volt vezetője és Sztanyiszlav Suljak, a belügyi csapatok volt parancsnoka nyilatkozott arról, hogy vissza akar térni Ukrajnába.

"Mi annak az Ukrajnának a képviselői vagyunk, amelyet a mostani rezsim látni sem akar. Feltétlenül visszatérünk és feltámasztjuk Ukrajnát, megváltoztatva politikai irányvonalát. Ez a mély meggyőződésem" - hangoztatta Azarov.

A hivatalából 2014-es kijevi fordulat idején eltávolított négy volt ukrajnai tisztségviselő azt kifogásolva állt a nyilvánosság elé, hogy az illatékes kijevi bíróság nem kívánja őket tanúként kihallgatni a Viktor Janukovics volt elnök elleni hazaárulási perben. Közösen kiadott nyilatkozatukban azt állították: bizonyítani tudják, hogy Kijevben négy éve előre kitervelt államcsíny történt, amelynek részvevői a kezdetektől fogva a törvényesen megválasztott ukrajnai vezetés erőszakos megdöntésére törekedtek.

Kljujev egyebek között arról beszélt, hogy személyesen dolgozott a válság békés megoldásáról szóló megállapodás kidolgozásán, amelynek kezesei a német, a francia és a lengyel külügyminiszter voltak. Szavai szerint alig egy órával azt követően, hogy azt 2014. február 22-én aláírták, az ellenzék megkezdte a kormány, 40 perccel később pedig a parlament épületének, majd pedid az elnöki rezidencia ostromát. Mind mondta, Janukovics még 22-én igyekezett felhívni a kezes országok kormányait, ám senki sem válaszolt neki. Az elnök ezt követően még két napig tartózkodott Ukrajnában.

Suljak szerint Janukovics mindent elkövetett annak érdekében, hogy elkerülje az emberáldozatokat. A belügyi csapatok volt parancsnoka azt állította, hogy az akkori ellenzék rendezte meg a kijevi lövöldözést és kényszerítette "hazaárulásra" az ukrán hadsereg tisztjeit.

A volt ukrán belügyminiszter, Zaharcsenko, rendőrségi hírszerzési adatokra hivatkozva kijelentette, hogy a kijevi Majdan vezetői eleve államcsínyre készültek. Mint mondta, az "égi százak" (az ukrán fővárosban agyonlőtt tüntetők) és a Berkut (a belügyi rohamosztag) katonáinak halálát lövészek három csoportja okozta. Az első vadászfegyverekkel érkezett a Majdanra és később nyíltan vállalta tetteit. A második a "grúz lövészek" csoportja volt. (Erről az orosz médiában az elmúlt hónapokban megjelent több tudósítás is azt állította, hogy Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök bizalmasi köre a kijevi kormányerőket orvlövészekkel támogatta, akik utóbb Örményországba menekültek és ma már hajlandóak lennének tanúskodni Ukrajnában.)

Zaharcsenko azt állította, hogy jelen volt "egy harmadik erő" is, amelyet a legveszélyesebbnek nyilvánított, és amelynek tagjai - mint fogalmazott - "csendben jöttek és csendben mentek", akik számára titokban szállítottak fegyvert, amit később titokban el is vittek a helyszínről. A volt belügyminiszter azt állította, hogy ezeket az embereket meg fogják nevezni, de "ez ma nem veszélytelen".

Azarov azt hangoztatta, hogy a puccs szervezői nem arra számítottak, hogy Janukovics megfutamodik, hanem arra, hogy erőszakot alkalmaz, ami miatt az országban polgárháború robban ki, amelyben Oroszország a konfliktus részvevőjeként beavatkozik. Mivel a számításuk nem jött be, a volt kormányfő szerint a Kijevben hatalomra került új vezetőknek maguknak kellett kezdeményezniük a belháborút.

Közös nyilatkozatában a négy volt ukrán kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az új vezetés felelős a Donyec-medencei vérontásért is, mert "ahelyett, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének azokkal, akik nem ismerik az államcsínyt", erőszakos megoldásra törekednek. Azarov hangot adott meggyőződésének, hogy a jelenlegi kijevi kormányzat nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében. Megítélése szerint az egyetlen reményt az jelentheti Ukrajna számára a rendszerváltás jelentheti és "az ország GDP-jének háromnegyedét" adó Donyec-medence fokozatos reintegrálása.

A volt kormányfő szerint az Janukovics és az ellenzék által aláírt, valamint három EU- és NATO-tagország által szavatolt megállapodásnak még szerepe lehet az ukrajnai rendezésben.