Elmarasztalta kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága Oroszországot, mert a bírák szerint Moszkva megsértette egy újságíró és a Novaja Gazeta című napilap véleménynyilvánítási szabadságát, amikor az orosz bíróságok bűnösnek mondták ki őket rágalmazásban.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében kimondta: az orosz államnak összesen mintegy 5580 euró (mintegy 1,74 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie.


Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

JAVÍTOTT VÁLTOZAT - EJEB: Oroszország megsértette a szólásszabadság jogát

Brüsszel/Strasbourg, 2017. október 3., kedd (MTI) - Elmarasztalta kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága Oroszországot, mert a bírák szerint Moszkva megsértette egy újságíró és a Novaja Gazeta című napilap véleménynyilvánítási szabadságát, amikor az orosz bíróságok bűnösnek mondták ki őket rágalmazásban.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében kimondta: az orosz államnak összesen mintegy 5580 euró (mintegy 1,74 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie.

Az ügy részleteit ismertetve a bíróság elmondta, hogy az orosz Jelena Milasina újságírónő, a Novaja Gazeta című lap munkatársa az orosz katonai ügyészség ellen szóló bizonyítékokat mutatott be az ellenzéki lap hasábjain megjelent két cikkében a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájában elhunyt egyik áldozat édesapjának és ügyvédje bíráló hangvételű beszámolójára támaszkodva.

A bírák véleménye szerint a szerző és a cikket megjelentető napilap hozzájárult a katasztrófa körül kialakult közérdekű vitához, a rágalmazást kimondó hatóságoknak pedig el kellett volna viselniük a napvilágot látott bírálatokat az áldozatok emléke és hozzátartozóik iránti tiszteletből.

Mint elmondták, a felperesek cikkeikben világossá tették az olvasók számára, hogy az apa és az áldozatok ügyvédje olyan tényekről számolnak be, amelyek - és azok elhallgatása - hatalommal való visszaélést jelentenek. Nem mondható el tehát, hogy a felperesek a leírtakhoz nem szolgáltattak semmilyen ténybeli alapot, az újság és az újságíró a médiaetikai kódex szerint jártak el - tették hozzá.

A bírák aláhúzták, különösen határozott indokok kellenek ahhoz, hogy elítéljenek egy olyan újságírót, aki hozzájárul mások szavainak terjesztéséhez. Az orosz nemzeti bíróságok azonban nem fogalmaztak meg ilyen okokat - hangsúlyozta az emberi jogi bíróság.

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, a 118 fős legénység életét vesztette.

A K-141 jelzésű orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró szerencsétlensége azután következett be, hogy a hajótestben 100-150 méteres mélységben robbanás következett be. A hivatalos magyarázat szerint az volt a kiváltó ok, hogy az orr-részben - feltehetően a nem megfelelő rögzítés miatt - felrobbant az egyik torpedó. Mintegy két perccel később egy második, nagyobb robbanás is bekövetkezett, minden bizonnyal akkor, amikor a Kurszk a tengerfenékhez ütközött.

A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 rakétát hordozhatott, és 1995 januárjában állították hadrendbe.

A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása óta több végzetes kimenetelű baleset történt az orosz haditengerészetnél. A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája a legsúlyosabb volt.