"Koszovóval európai partnerségi megállapodást kötöttünk, amelyen keresztül lengyel és német szakemberekkel együttműködve tovább segítjük Koszovó intézményeinek megerősödését és a stabilizációs és társulási megállapodás mielőbbi végrehajtását" - hangsúlyozta Stier.

A horvát tárcavezető beszámolt arról, hogy a két minisztérium között kiváló a kapcsolat, valamint bejelentette a gazdasági együttműködés erősödését is.

Enver Hoxhaj megköszönte Horvátország támogatását Koszovó függetlenségi törekvéseiben.

"Köszönjük Horvátország közbenjárását az európai intézményeknél (...) ugyanakkor a kiváló politikai együttműködés további erősítése mellett kiemelkedő gazdasági együttműködést is szeretnénk két ország között" - mondta Hoxhaj.

A koszovói tárcavezető beszélt az Észak-Koszovóban kialakult aktuális helyzetről is. Elmondta, hogy mielőbb megszeretnénk alakítani a koszovói szerb települések közösségét, de úgy értékelte, hogy a szerb képviselők távolmaradása a parlamenti ülésekről azt mutatja, erre "Belgrádban nincs politikai hajlandóság".

Kiemelte, hogy szó sincs arról, hogy a szerb települések közössége bármilyen végrehajtó hatalommal rendelkezne, szavai szerint integrálni kívánják a szerb kisebbséget (a koszovói társadalomba) az alkotmányban előírtak és az Ahtisaari-terv alapján. "Elfogadhatatlan, hogy a szerb települések közössége egyfajta meghosszabbított keze legyen Belgrádnak" - húzta alá.

Az Ahtisaari-terv a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét irányozta elő. A koszovói szerb települések közösségének létrehozásáról később, 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban azóta sem történt.

Koszovót - Szerbia egykori déli tartományát - túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják a területet. Az 1998-99-es koszovói háború végén a NATO 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a területről a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték, illetve a NATO-vezetésű KFOR békefenntartó missziót vezényelték a területre.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tartja a területet. Szerbián kívül Oroszország és Kína (mindkettő az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező, állandó tagja), illetve öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - sem tartja független országnak Koszovót, míg a világ több mint száz állama szerint a terület önálló állam.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 90 százaléka albán nemzetiségű, a helyi szerbség főként az északi, Szerbiával határos részen él, ám van néhány szórványtelepülése is. A megközelítőleg 50 ezer főt számláló szerb kisebbség nem Pristinát, hanem Belgrádot tartja fővárosának, illetve Szerbiához tartozónak vallja magát.