"Ahogy ígértem, megkezdődtek ma a terepmunkálatok egy új település létrehozására Amóna lakóinak. Több évtized után az a megtiszteltetés ért, hogy én lehetek az első, Júdeában és Szamariában új települést építő miniszterelnök" - írta Netanjahu bibliai nevükön megnevezve a térséget. Az új, Amiháj nevű telepet Rámalláh és Nablusz között félúton építik fel annak a negyven családnak, amelyeknek az izraeli legfelsőbb bíróság döntése nyomán február elején távozniuk kellett Amóna nevű korábbi ciszjordániai telepükről, mert azt törvénytelenül, palesztin magántulajdonban lévő területen hozták létre.

Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének a szóvivője Netanjahu bejelentését követően hevesen elítélte az izraeli lépést, amelyet Izrael kísérletének minősített, hogy megakadályozza Donald Trump amerikai elnöknek a békefolyamat felélesztésére tett erőfeszítéseit.

"Ez a feszültség súlyos növelése, mellyel megkísérlik az amerikai kormány és Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek az ellehetetlenítését"- hangsúlyozta Nabil Abu Rudiné, Abbász szóvivője a Wafa nevű palesztin hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

Az izraeli tervek szerint százkét házat húznak fel a jelenleg lakatlan völgyben Emek Silo telep közelében. Az első lakók az Amónából kitelepített családok lesznek, amelyek azóta az Ofra nevű telep iskolájának kollégiumában élnek, gyermekeik számától függően egy vagy két szobában.

Az izraeli biztonsági kabinet a kormányfő vezetésével március végén hagyta jóvá egyhangúlag az új telep felépítését, miután Netanjahu megígérte az új telepesfalut Amóna kiürítésekor. Ciszjordániában mintegy száz törvénytelenül - vagyis az izraeli kormány engedélye nélkül - létrehozott telepesfalu található, amelyek számára az izraeli hatóságok biztosítják az alapvető szolgáltatásokat, a vizet és az áramot. A kilencvenes évek eleje óta Izrael nem kezdeményezte új telepek kialakítását az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken - amelyet a palesztinok remélt államuk részének szeretnének -, noha utólag számos illegálisan, előzetes jóváhagyás nélkül felépített telepet legalizáltak, gyakran korábbi telepek újabb lakónegyedeinek nyilvánítva őket. Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett, az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak. A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, és nem ismeri el Izrael részeként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Jeruzsálemet korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét, a ciszjordániai palesztin területi egységet. Izrael visszautasítja a bírálatokat, és azt állítja, hogy a telepek nem akadályozzák a békekötést.