A törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, amely úgy ítélte meg, hogy közülük 32-nek egyáltalán nincs helye ebben a törvényben, de más jogszabályokban esetlegesen visszavezethetők.
A parlament által december 20-án elfogadott bevándorlási törvény a harmincadik, szigorításokat előíró szabályozás az elmúlt négy évtizedben Franciaországban.
A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.
"Az Alkotmánytanács teljes egészében érvényesítette a kormány szövegét" - írta Gérald Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon, hozzátéve, hogy a végrehajtó hatalom tudomásul veszi "az elmarasztaló ítéletet számos, a parlamentben hozzáadott cikkelyeket illetően".
Egyes kormánytagok már előzetesen reményüket fejezték ki, hogy az alkotmánytanács felülbírál számos, a jobboldal nyomására a törvénybe foglalt rendelkezést, amelyek a belügyminiszter szerint "nyilvánvalóan és egyértelműen ellentétesek az alkotmánnyal".
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés teljes nemzetgyűlési frakciója megszavazta a törvénytervezetet, s ideológiai győzelemként értékelte egy hónappal ezelőtt, hogy a nemzeti preferencia elve bekerült az új szabályozásba.
A pártelnök Jordan Bardella csütörtökön elítélte az alkotmánybírók döntését, amelyet szerinte Emmanuel Macron köztársasági elnök támogatásával hoztak meg. "A bevándorlási törvény halva született. Az egyetlen megoldás a népszavazás a bevándorlásról" - hangsúlyozta Bardella.
Benne maradt a törvényben a kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
A törvénytervezet elfogadása egy hónappal ezelőtt kisebb kormányválságot is okozott, miután a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak, míg a jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott a nemzetgyűlésben. Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter másnap lemondott, míg más, a törvény ellen szót emelő kormánytagok a két héttel ezelőtt kinevezett új kormányban nem kaptak helyet.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!