A tervezet részletes vitája szerdán kezdődött a londoni parlament felső kamarájában, a Lordok Házában, amelynek a brit parlamentarizmus konvenciói alapján mindig tagja az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága is.

Welby érsek szerdai felszólalásában kijelentette: nem kell jogásznak lenni annak megállapításához, hogy a törvénytervezet drámai mértékben eltávolodik mindentől, amit a nemzetközi jog az 1951-ben kelt genfi menekültügyi konvenció óta ebben a kérdésben megfogalmazott.

A konzervatív párti brit kormány által beterjesztett, a parlament alsóháza által már elfogadott törvényjavaslat alapján mindazoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

A tervezet szerint ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük.

A jogszabályi javaslat külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London tavaly megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

Az egyezménynek nincs felső számbeli korlátja. London szerint Ruandának megvannak a kapacitásai akár több tízezer ember letelepítésére a következő években.

A törvény meghirdetett célja, hogy elrettentse az európai kontinensről, mindenekelőtt Franciaországból csónakokon, embercsempészek szervezte csoportokban Nagy-Britanniába készülőket az átkeléstől.

Tavaly több mint 40 ezren érkeztek így a Franciaországból a brit partokra.

Canterbury érseke szerdai felsőházi felszólalásában azonban kijelentette: nem hiszi, hogy a törvénnyel akár csak átmenetileg "meg lehetne állítani a csónakokat", de ha ez sikerülne is, a jogszabály nem veszi elejét a konfliktusok és az éghajlatváltozás által hajtott migrációnak.

Justin Welby idézte az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi becslését, amely szerint egyedül a klímaválság és az általa már most is szított konfliktusok miatt 2050-ig legalább 800 millióval emelkedik a menekültek száma világszerte.

Az anglikán egyház vezetője idézte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által kiadott figyelmeztetést is, amely szerint ha más országok is követik a brit példát, a menekültek védelmére kialakított egész nemzetközi rendszer összeomolhat.

Canterbury érseke szerint a brit kormány törvénytervezete teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a probléma hosszú távú és globális kiterjedésű, és olyan képzetet kelt, mintha Nagy-Britannia egyáltalán nem kapcsolódna a világ többi részéhez.

Welby érsek szerint erkölcsileg elfogadhatatlan és politikailag sem célravezető, hogy London a legszegényebb országokra hagyja a menekültválság kezelésének terhét, miközben csökkenti nemzetközi segélyezésre fordított kiadásait.

Hozzátette: a törvénytervezetnek egyetlen olyan eleme nincs, amely közvetlenül az embercsempészeket venné célba. Welby szerint a javaslat kidolgozói úgy tesznek, mintha az embercsempészek racionálisan képzett gazdasági szereplők lennének, és nem elvetemült bűnözők.

A modern brit politikatörténetben szinte példátlan, hogy az Angliában államegyháznak minősülő anglikán felekezet vallási vezetője ilyen éles és közvetlen módon bírálja a kormányt.

Justin Welby koronázta meg szombaton a londoni Westminster-apátságban III. Károly királyt, aki édesanyja, II. Erzsébet királynő tavaly szeptemberi halála után lépett az Egyesült Királyság trónjára.