Illegális bevándorlás - Brit kormányfő: London az Emberi Jogok Európai Bíróságával is dacolna a ruandai áttelepítések ügyében
Külföld, 2024.01.18
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint London kész lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságával (EJEB) is dacolni a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítésének ügyében.
A londoni alsóház szerda éjjel hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amely biztonságos áttelepítési célországnak nyilvánítja a közép-afrikai országot.
Az indítvány beterjesztésének előzményeként a brit legfelsőbb bíróság novemberi végzésében jogellenesnek minősítette azt a tervet, amelynek alapján a brit kormány Ruandába telepítené át az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal átkelő, Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérőket.
A legmagasabb brit jogi fórum öttagú tanácsának egyhangú határozata szerint a Ruandával erről kötött, 2022-ben aláírt kétoldalú megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont ellentétes a nemzetközi és a brit emberi jogi törvényekkel.
A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal.
A Downing Streeten tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a konzervatív párti brit miniszterelnök kijelentette: "teljesen egyértelmű" álláspontja az, hogy külföldi bíróságok nem akadályozhatják meg a Ruandába tartó repülőgépek felszállását.
Rishi Sunak hozzátette: ha az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között kész lenne-e a 39-es szabály alapján meghozott esetleges EJEB-intézkedésekkel is dacolni, a válasz "egyértelműen igen".
Az EJEB eljárási szabályrendjének 39-es cikke alapján a strasbourgi emberi jogi bíróság a nemzetállamokra nézve kötelező, halasztó hatályú intézkedéseket hozhat, ha arra az álláspontra jut, hogy az adott ügyben a kérelmezőnek "súlyos, visszafordíthatatlan sérelemmel" kell szembenéznie.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök kijelentette: a Ruandát biztonságos célországnak nyilvánító törvénytervezet világosan rögzíti, hogy az áttelepítési ügyekben a brit kormányé a döntési jogkör.
Rishi Sunak felszólította a brit parlament felső kamaráját, a Lordok Házát, hogy minél előbb és módosítások nélkül hagyja jóvá az alsóház által elfogadott törvénytervezetet, mert csak ez a jogszabály hat jogi elrettentő erővel azokra, akik illegálisan próbálnak belépni Nagy-Britanniába.
Az indítvány beterjesztésének előzményeként a brit legfelsőbb bíróság novemberi végzésében jogellenesnek minősítette azt a tervet, amelynek alapján a brit kormány Ruandába telepítené át az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal átkelő, Nagy-Britanniába illegálisan belépő menedékkérőket.
A legmagasabb brit jogi fórum öttagú tanácsának egyhangú határozata szerint a Ruandával erről kötött, 2022-ben aláírt kétoldalú megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont ellentétes a nemzetközi és a brit emberi jogi törvényekkel.
A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal.
A Downing Streeten tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a konzervatív párti brit miniszterelnök kijelentette: "teljesen egyértelmű" álláspontja az, hogy külföldi bíróságok nem akadályozhatják meg a Ruandába tartó repülőgépek felszállását.
Rishi Sunak hozzátette: ha az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között kész lenne-e a 39-es szabály alapján meghozott esetleges EJEB-intézkedésekkel is dacolni, a válasz "egyértelműen igen".
Az EJEB eljárási szabályrendjének 39-es cikke alapján a strasbourgi emberi jogi bíróság a nemzetállamokra nézve kötelező, halasztó hatályú intézkedéseket hozhat, ha arra az álláspontra jut, hogy az adott ügyben a kérelmezőnek "súlyos, visszafordíthatatlan sérelemmel" kell szembenéznie.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök kijelentette: a Ruandát biztonságos célországnak nyilvánító törvénytervezet világosan rögzíti, hogy az áttelepítési ügyekben a brit kormányé a döntési jogkör.
Rishi Sunak felszólította a brit parlament felső kamaráját, a Lordok Házát, hogy minél előbb és módosítások nélkül hagyja jóvá az alsóház által elfogadott törvénytervezetet, mert csak ez a jogszabály hat jogi elrettentő erővel azokra, akik illegálisan próbálnak belépni Nagy-Britanniába.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!