A 39:10 arányban elfogadott jelentésről a plenáris ülés is szavazni fog, ottani jóváhagyása esetén pedig az uniós képviselőtestület felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy március végéig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségét megteremtő közösségi jogi keret létrehozására.

A humanitárius vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A rendelet azonban nem kötelezné a tagállamokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.

A jelentésben rámutattak: a nemzeti eljárások és uniós áttelepítések útján befogadott személyek száma továbbra is rendkívül alacsony, ennek eredményeképp pedig becslések szerint a nemzetközi védelemben részesülők 90 százaléka szabálytalanul, gyakran életveszélyes útvonalakon kényszerült eljutni az Európai Unióba.

A "joghézag" a széttagoltság kockázatát hordozza magában, nehezíti az embercsempész-hálózatok elleni fellépést, illetve magas költségekkel jár az EU számára is, például a drága kutatási és mentési műveletek és a hazaküldések okán - emelték ki.

A LIBE szerint a javaslat pénzügyi vonatkozásait részben az EU költségvetéséből kellene fedezni a felelősség és szolidaritás tagországok közötti kifejezéseként.

A humanitárius vízumok ügyét már megvitatták az EU-ban, de nem született eredmény. Jelenleg számos ilyen tagállami program létezik, azonban nincs egységes jogi keret az uniós jogban.

A dokumentum széleskörű kompromisszum eredménye, amellyel üzenetet küldenek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára - hangsúlyozta Juan Fernando López Aguilar, a jelentést készítő szociáldemokrata képviselő.

Heinz Becker néppárti társelőadó elmondta, noha ezen vízum bevezetése nem lenne kötelező, több frakciótársa még így sem fogja követni a tervezet megszavazására vonatkozó ajánlását.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy nemmel szavazott, a humanitárius vízum ötlete ugyanis "újabb meghívót jelent Európába", és ez a migráció megállításán fáradozó Magyarország számára elfogadhatatlan.

Hozzátette, véleménye szerint a javaslat arról szól, hogy miként lehet a tagállami hatásköröket megszabdalva, szabályozásaikat felülbírálva minél több migránst betelepíteni. Emellett rámutatott, az érintettek az unióba megérkezve már szabadon utazhatnának, így kérelmük elbírálásának ideje alatt távozhatnának is az illetékes országból.

Az Európai Bíróság márciusban kimondta, hogy a tagországok a jelenleg hatályos uniós jogszabályok alapján nem kötelezhetők humanitárius vízum kiadására az EU-n kívüli államok azon polgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek.

A szakbizottság tagjai később eszmecserét folytattak Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztossal, aki áttekintést nyújtott a legutóbbi fejleményekről a bevándorlási helyzet és a biztonság területén, ahol - mint mondta - az EU munkája kézzelfogható javulást hozott az elmúlt években.

Beszélt az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) erőforrásainak és hatásköreinek bővítéséről, amelyre szerinte a külső határok hatékonyabb védelme és az elutasított menedékkérők fokozottabb visszatérítése érdekében lenne szükség.

Avramopulosz arra is kitért, hogy szigorítani kellene a vízumfeltételeket azon EU-n kívüli államokkal szemben, amelyek nem működnek együtt a visszatoloncolások terén. Továbbá aláhúzta, meg kellene végre állapodni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról.

Kijelentette: emellett legális csatornákat kellene teremteni a nemzetközi védelemre szorulók, illetve a munkaerőpiaci igényeket figyelembe véve egyes gazdasági bevándorlók számára, ez hozzájárulna az illegális migráció visszaszorításához. Hozzátette, kísérleti programokat kellene indítani bizonyos afrikai országokkal, mivel ez is segítheti a visszatérítési megállapodások megkötését.