A menekültek beilleszkedését segítő Integrációs Alap (Integrationsfond) által korábban készített, de most ismertetett felmérésben részt vevők 41 százaléka úgy véli, hogy az országban az utóbbi időben enyhült a menekülthelyzet. A megkérdezettek 36 százaléka szerint a helyzet nem változott, 20 százalék szerint pedig súlyosbodott.

A kormány korábbi döntésének értelmében Ausztriában tavaly 37 500, idén pedig 35 ezer menekültet fogadnak be legfeljebb, és amennyiben ennél többen érkeznek, lezárják a határokat. Tavalyelőtt mintegy 90 ezer migráns érkezett az országba, 2016-ban pedig több mint 36 ezer kérelem elbírálását kezdték meg a hatóságok.

Az idei év első öt hónapjában feleannyi kérelem érkezett be, mint az előző év hasonló időszakában: 2017 januárjától május végéig mintegy 11 ezren akartak Ausztriában maradni, míg 2016 január és május között még 22 ezren nyújtották be ez irányú igényüket.

Az Integrációs Alap felmérése szerint a megkérdezettek harminc százaléka úgy véli, hogy a 2016-ra meghatározott felső korlát mértéke helyes, 11 százalék szerint viszont túl alacsony, 46 százalék szerint pedig túl magas volt.

A válaszadók 76 százaléka úgy foglalt állást, hogy az iszlám kultúra nem tartozik Ausztriához, mindössze hét százalék szerint része az országnak. Nyolcvan százalék szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a mecseteket és az iszlám óvodákat. Az arc teljes elfátyolozását a megkérdezettek 80 százaléka tiltaná meg, nyolc százalék viszont egyáltalán nem szabályozná. A válaszadók 72 százaléka pedig helyesnek tartja, hogy Felső-Ausztriában még korábban jelentősen csökkentették a menekültek szociális támogatását.

Franz Wolf, az Integrációs Alap vezetője szerint az Ausztriába érkezőknek lehetőleg gyorsan és jól meg kell tanulniuk németül, munkát kell vállalniuk, önfenntartóvá kell válniuk és tiszteletben kell tartaniuk az alapjogokat, vagyis a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat, valamint a női és férfi egyenjogúságot. A Kurier megjegyezte, hogy nemcsak a nemrég érkezett menekültekről van szó, hiszen a már Ausztriában született, de bevándorló felmenőkkel rendelkezők közül sem beszélnek sokan kielégítően németül. A lap azt is közölte, hogy a bécsi iskolások fele nem használja minden nap a német nyelvet.

Az Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria) adatai szerint jelenleg 8,7 millióan élnek Ausztriában, közülük 1,3 millióan nem osztrák állampolgárok. Nagyjából 700 ezren az iszlám vallást követik.

A Kurier összefoglalója szerint elsősorban a menekültkérelmi eljárások hosszú elbírálási ideje, a munkaerőpiaci elhelyezkedés nehézségei és a kevés lakhatási lehetőség miatt megy nehezen a menekültek integrációja.

Sok menekült mintegy 1,5 évet vár a kérelem elbírálására, Christoph Riedl, a Diakonie segélyszervezet menekültügyi részlegének vezetője szerint az osztrák rendszer a "semmittevésre" kényszerít. Indoklása szerint minél tovább tart a menekültügyi eljárás, annál nehezebb lesz a későbbi beilleszkedés a menedékstátus megszerzése után.

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) vezetője, Johannes Kopf szerint a hosszú várakozási idő miatt a bevándorlók kiesnek a napi rutinból és a képzettségük szerinti munkából. Kopf elsősorban a fiatal szíriai menekültek számára tenné lehetővé a szakmai képzést, de pozitívnak értékelte, hogy míg várakoznak a kérelem elbírálására, addig is látogathatják a német nyelvtanfolyamokat. A menekültek számára az is nehézséget jelent, hogy - elhagyva a befogadóhelyet - saját lakást találjanak, hiszen a kaucióra vagy közvetítői jutalékra nincsen pénzük - olvasható a Kurierban.