A határozatot a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), valamint a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a Kukiz,15 képviselői támogatták, hozzájuk csatlakozott a szintén ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselőinek mintegy fele is. Ellenkező álláspontot képviselt a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO), valamint a Nowoczesna (Modern).

A szejm "határozottan ellenez akármilyen próbálkozást, amely a menekültek, illetve a bevándorlók áttelepítésére irányuló állandó uniós mechanizmus felállítását célozza" - áll a dokumentumban. Ez leszögezi továbbá: a menekültügyi politika eszközei a lengyel állam kezében kell, hogy maradjanak, ez "különösen a Közel-Keletről Európába irányuló rendkívüli migrációs hullám okozta növekvő társadalmi feszültségek szempontjából fontos".

A honatyák a dokumentumban emellett "negatívan értékelték" az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben elfogadtatott egyszeri kvótát, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozza elő a tagországok között. A határozat azt is elítéli, hogy az előző lengyel kormány - a visegrádi országcsoport egyetlen kormányaként - csatlakozott a szeptemberi megállapodáshoz.

A szejm arra hívja fel a kormányt, hogy ennek érvényesítésekor "a hazai menekültpolitika kritériumait különös pontossággal alkalmazza, így a védelemben mindenekelőtt a magányos nőket, gyermekeket, többgyermekes családokat és a vallási kisebbségeket részesítse" - áll a határozatban, amely azt is aláhúzza: a képviselők teljességgel támogatják a fegyveres konfliktus által sújtott területeken megvalósított humanitárius segítségnyújtást.

Lengyelországnak a tavaly szeptemberi uniós megállapodás, valamint egy korábbi kötelezettségvállalás értelmében 2017 végéig 6-7 ezer migránst kellene befogadnia. A tavaly novemberben beiktatott PiS-kabinet tagjai több alkalommal hangsúlyozták, hogy tiszteletben tartják a jogfolytonosságot, és vállalják az előző kormány által elfogadott kötelezettséget, ennek teljesítésekor azonban szigorúan érvényesítik a menedékjogi eljárás biztonsági előírásait. A nemzetbiztonsági szempontokat a lengyel kormány különösen a márciusi brüsszeli merényletek óta helyezte előtérbe.