Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke mindenekelőtt leszögezte, a jogállamisági kérdések soha nem csak egy adott országot érintenek, hanem a közösség egészét. Kiemelte: a brüsszeli testület "valódi konstruktív párbeszédet" szeretne folytatni Varsóval.

Elmondta, súlyos aggályokat vetnek fel az elmúlt időszak történései, a bizottság pedig a továbbiakban is "alaposan és objektíven" értékelni fogja a lengyel fejleményeket, miközben azt várja Varsótól, hogy az uniós sztenderdek mentén szervezzék a bírósági rendszert.

Rámutatott: nem működhet úgy az Európai Unió, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, mely szabályok érvényesek rájuk azok közül, melyeket a csatlakozáskor egyébként önként elfogadtak, a parlamenti többség pedig még nem jogosít fel arra, hogy egy kormány bármit megtehessen.

"Nagyon keskeny az ösvény a büszke hazafiság és a szörnyű nacionalizmus között" - hangoztatta.

Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a közös értékeket minden egyes tagállamnak tiszteletben kell tartania.

"A tény, hogy a lengyel helyzetről újra meg újra beszélni kell, jelzi, hogy valamilyen gond van" - fogalmazott.

Hozzátette, nem helyénvalók a Moszkva és Brüsszel közötti összehasonlítások, akik párhuzamot vonnak a Szovjetunió és az Európai Unió között, azok nincsenek tisztában a helyzettel.

Az Európai Néppárt részéről elsőként Janusz Lewandowski képviselő szólalt fel, s példátlannak nevezte, hogy valamely ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel ellenzéki képviselő mások mellett "az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését" is felrótta Varsónak.

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető aláhúzta: az EU értékközösség, nem egy "á la carte menü", amelyből mindenki kiválaszthatja a számára hasznos részeket. "Nem a lengyel nép, hanem a jogállamiság lebontása ellen vagyunk" - közölte.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke kijelentette: "nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik" az EU és Lengyelország között, "nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek".

"Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni" - emelte ki a lengyel kormánypárti képviselő, aki szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja, amit Varsó mond. Nem igaz, hogy párbeszédre hívtak minket, csak ultimátumokat küldözgetnek, ami a hivatallal való visszaélés tipikus példája - mondta Legutko, majd pártjának más képviselőivel együtt eltávozott az ülésteremből.

Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt úgy vélekedett, hogy a lengyel kormány "elvesztette a józan eszét", majd emlékeztetett rá, hogy szombaton "60 ezer fasiszta masírozott Varsó utcáin", és közölte, soha nem gondolta volna, hogy ez még megtörténhet Európában.

Elmondta, a lengyel kormánypárt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan "illiberális államot" akar kiépíteni, de ez ellentétes a lakosság érdekeivel. Mint mondta, olyan szankciókat kell hozni Varsó ellen, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt.

Robert Jaroslaw Iwaszkiewicz euroszkeptikus képviselő az EP-t "egyfajta európai tréfának" nevezte, amellyel szemben a több mint ezer éves lengyel állam áll, és álszentséggel vádolta meg az Európai Uniót. Hozzátette, Lengyelországban pusztán annyi történik, hogy a szabadon megválasztott kormány beváltja a választási ígéreteit.

Az EP délután nagy valószínűséggel olyan határozatot fogad el a lengyelországi helyzetről, amellyel kezdeményezi az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítését.