Az amerikai kormányzat rendezésében - Rex Tillerson külügyminiszter elnökletével - Washingtonban kezdtek tanácskozást az Iszlám Állam dzsihadista szervezet és általában a terrorizmus ellen harcoló nemzetközi koalícióban részt vevő országok külügyminiszterei. Az egynapos konferencián 66 ország diplomáciájának irányítói és két nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt.

Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki felszólalásában bejelentette: a kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy adjon felhatalmazást az Irakban a terroristák ellen harcoló magyar katonák létszámának növelésére és a katonai jelenlét meghosszabbítására.

Az MTI-nek adott interjújában - a jelenlegi helyzetet összegezve - a miniszter leszögezte: "azt látjuk, hogy ma a civilizált világban és világra a legnagyobb veszélyt nem állami szereplő, hanem egy terrorszervezet, mégpedig elsősorban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenti". Szerinte ez a terrorszervezet a nemzetközi béke és stabilitás első számú ellensége.

Szijjártó Péter fontosnak tartotta azt is pontosítani, hogy a vallási szélsőségességen alapuló nemzetközi terrorizmus jelenti ma a legnagyobb fenyegetést globális és regionális szinten is a civilizált világra.

"Éppen ezért örülünk annak, hogy a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció új, átfogó stratégiát dolgozott ki a terrorizmus legyőzésére, és végre nem azt mondja, hogy a terrorizmus ellen fel kell lépni, hanem hogy a terrorizmust belátható időn belül véglegesen meg kell semmisíteni" - fogalmazott az interjúban, s hangsúlyozta egyúttal, hogy ez az a megközelítés, amelyet a magyar kormány teljes mértékben oszt, annál is inkább, mert meggyőződése szerint a vallási szélsőségeken alapuló terrorizmus megszüntetése nélkül Európában sem lehet kezelni az alapvető biztonsági kihívásokat.

"Például a bevándorlási válság sem lesz kezelhető hosszú távon az Iszlám Állam végleges felszámolása nélkül" - szögezte le Szijjártó Péter. Elmondta azt is: a magyar kormány örömtelinek tartja, hogy az új amerikai stratégia nemcsak az Iszlám Államot veszi célba, hanem a vallási szélsőségességen alapuló összes többi terrorszervezetet is. "Üdvözöljük, hogy ez a stratégia a katonai fellépés mellett a terrorizmus finanszírozási rendszerének megsemmisítéséről és a terroristák toborzásának megnehezítéséről, valamint a terrorista propaganda visszaszorításáról is szól" - hangsúlyozta.

Az Iszlám Állam elleni koalíció két év alatt számos sikert ért el: egyharmadával sikerült csökkenteni a terrorszervezet harcosainak számát, hozzávetőlegesen 33 ezerről 18-20 ezerre, s összességében majdnem 19 ezer légicsapást mértek a koalíciós erők az Iszlám Állam célpontjaira. Az eddigi eredményeket számba vevő Szijjártó Péter kiemelte, hogy e sikeres akcióknak köszönhetően jórészt elzárták a terroristák utánpótlási vonalait is, továbbá a terroristák elveszítették az Irakban elfoglalt területek 61 és a Szíriában elfoglalt vidékek 30 százalékát. A miniszter reális esélyt lát arra, hogy az iraki Moszult és a szíriai Rakkát a koalíciós erőknek még az idén sikerül megszabadítaniuk a terroristáktól.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: "Magyarország a kezdetektől tagja a terrorellenes nemzetközi koalíciónak, elismerést vívtunk ki a szerepvállalásunkkal, hiszen azon 27 ország közé tartozunk, amelyek katonákat küldenek a harcba". Kijelentette, hogy Magyarország alapvetően azért vesz részt a terrorizmus elleni küzdelemben, mert "az Iszlám Állam képviselte barbár terrorizmus és a szervezet terrorista cselekedetekre felbujtó propagandája közvetlenül is fenyegeti Európa s benne Magyarország biztonságát, mert e terrorszervezet az egyik kiváltó oka az Európát érő migrációs nyomásnak, s mert az Iszlám Állam a keresztény közösségek megsemmisítésére törekszik a világ több térségében".

A miniszter az MTI-nek is megerősítette a konferencián bejelentett kezdeményezést: a kormány azt javasolja majd a parlamentnek, hogy támogassa a magyar szerepvállalás növelését a nemzetközi terrorellenes koalícióban, s az eddigi 150 katona helyett 200 katonát küldjön az ország Irakba, és a katonai jelenlét 2017 végén lejáró mandátumát 2019 végéig hosszabbítsa meg.

A döntés kétharmados parlamenti támogatást igényel, de a külügyi tárca bízik a támogatottságban. Annál is inkább, mert - mint Szijjártó Péter hangsúlyozta - ezzel Magyarország is "nagyobb mértékben járul hozzá a biztonságosabb világ megteremtéséhez, és teljesíti egyúttal a nyugati értékvilághoz tartozással járó kötelezettségeket is".