Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Borrell rámutatott: a "humanitárius szünet" nem egyenlő a tűzszünettel, ami a felek közötti teljes megállapodást is jelent, hanem annál kevésebé ambiciózus, ugyanakkor könnyebben megvalósítható.

"A humanitárius szünet azt a célt szolgálja, hogy a segélyek biztonsági kockázatok nélkül eljuthassanak a régióba, ellenkező esetben maga a humanitárius segély megsemmisül a folyamat során" - magyarázta.

Borrell ismét megerősítette, hogy az EU elítéli a Hamász palesztin iszlamista szervezet által elkövetett terrortámadásokat, de nyomatékosította, hogy Izraelnek a nemzetközi joggal összhangban kell megfontolnia válaszlépéseit.

"Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a jognak megvannak a korlátai. Most ez azt jelenti, hogy nem lehet a Gázai övezetben elvágni a villany- és vízellátást" - húzta alá, hozzátéve, hogy a tagállamok egyetértenek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást, illetve Gázát el kell látni az áramtermelés és a tengervíz sótalanításhoz szükséges üzemanyaggal.

A közel-keleti válság mellett az ukrajnai háborúról, valamint az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktusról is tárgyaltak a külügyminiszterek Luxembourgban.

"Ukrajna eltűnt a hírekből, de az ukrajnai háború nem szűnt meg, az oroszok pedig még mindig civil célpontokat bombáznak" - hangsúlyozta Borrell.

Az uniós államoknak a következő hónapokban határozniuk kell arról, hogy az EU hogyan vegyen részt az Ukrajna számára tervezett biztonsági kötelezettségvállalásokban. Borrell azt javasolta, hogy hosszabb távú finanszírozási kötelezettségvállalásokat tegyenek a katonai támogatásokra vonatkozóan, és uniós pénzeket is használjanak fel a modern vadászgépek és rakéták szállítására.