Kalmár Ferenc: a zágrábi magyar egyesület a híd szerepét tölti be a magyarság és a horvátság között
Külföld, 2017.06.02
A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör a híd szerepét tölti be a magyarság és horvátság között, valamint Magyarország és Horvátország között - mondta el az MTI-nek telefonon Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa pénteken, miután részt vett a szervezet fennállásának 85. évfordulóján rendezett ünnepségen.
Kiemelte, hogy az Ady-körnek már három generáción keresztül sikerült megőriznie a szervezetet, és összefognia a magyarságot Zágrábban. Ez egy óriási munka volt, és köszönet jár érte - hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy az egyesület céljai megegyeznek a magyar nemzetpolitika céljaival: az identitás megőrzés, a szülőföldön maradás és boldogulás, valamint a magyar kultúra ápolása, továbbadása és gyarapítása.
Ünnepi beszédében arra kérte a tagságot, hogy kapcsolódjanak be a Szent László-év eseményeibe, hiszen Szent László volt az, aki megalapította a zágrábi érsekséget, aminek összekötő kapocsnak kell lennie Magyarország és Horvátország között.
Mint mondta: 2010-től radikálisan megváltozott a magyar nemzetpolitika. "A magyar kormány megadta a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, mert számunkra minden magyar számít, bárhol is legyen a világon" - mondta.
Kalmár Ferenc megemlítette, hogy négy év szünet után újra ülésezett márciusban a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság, melynek ő a magyar társelnöke és Zvonko Milas a horvát társelnöke, aki szintén részt vett és felszólalt a pénteki rendezvényen.
Kalmár Ferenc utalt rá, hogy két nap múlva lesz a nemzeti összetartozás napja. "Magyarország addig nem tudja megemészteni a békediktátumot, amíg vannak a határon túl olyan magyar közösségek, amelyek erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, és nem kapják meg azokat a jogokat, amelyek az Európai Unióban megilletnék őket" - fogalmazott a miniszteri biztos. Mint mondta: a magyar kormány európai keretek között keresi a megoldást a kialakult helyzetre, de ehhez nyitott tárgyalópartnerek kellenek."A barátainktól elvárjuk, hogy értsék meg a problémáinkat és segítsenek a megoldás keresésében" - húzta alá.
Az Ady Endre Magyar Kultúrkör a horvátországi magyarság legrégebben működő művelődési egyesülete, 1932-ben alapították Zágrábban élő magyarok, valamint a fővárosban tanuló vajdasági és horvátországi magyar egyetemisták. Az egyesületnek jelenleg 301 tagja van. Zágrábban a 2011-es népszámlálási adatok szerint közel 1200 magyar él. A kis lélekszámú magyarság ennek ellenére évtizedek óta aktív résztvevője a város szellemi és kulturális életének.
Kifejtette, hogy az egyesület céljai megegyeznek a magyar nemzetpolitika céljaival: az identitás megőrzés, a szülőföldön maradás és boldogulás, valamint a magyar kultúra ápolása, továbbadása és gyarapítása.
Ünnepi beszédében arra kérte a tagságot, hogy kapcsolódjanak be a Szent László-év eseményeibe, hiszen Szent László volt az, aki megalapította a zágrábi érsekséget, aminek összekötő kapocsnak kell lennie Magyarország és Horvátország között.
Mint mondta: 2010-től radikálisan megváltozott a magyar nemzetpolitika. "A magyar kormány megadta a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, mert számunkra minden magyar számít, bárhol is legyen a világon" - mondta.
Kalmár Ferenc megemlítette, hogy négy év szünet után újra ülésezett márciusban a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság, melynek ő a magyar társelnöke és Zvonko Milas a horvát társelnöke, aki szintén részt vett és felszólalt a pénteki rendezvényen.
Kalmár Ferenc utalt rá, hogy két nap múlva lesz a nemzeti összetartozás napja. "Magyarország addig nem tudja megemészteni a békediktátumot, amíg vannak a határon túl olyan magyar közösségek, amelyek erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, és nem kapják meg azokat a jogokat, amelyek az Európai Unióban megilletnék őket" - fogalmazott a miniszteri biztos. Mint mondta: a magyar kormány európai keretek között keresi a megoldást a kialakult helyzetre, de ehhez nyitott tárgyalópartnerek kellenek."A barátainktól elvárjuk, hogy értsék meg a problémáinkat és segítsenek a megoldás keresésében" - húzta alá.
Az Ady Endre Magyar Kultúrkör a horvátországi magyarság legrégebben működő művelődési egyesülete, 1932-ben alapították Zágrábban élő magyarok, valamint a fővárosban tanuló vajdasági és horvátországi magyar egyetemisták. Az egyesületnek jelenleg 301 tagja van. Zágrábban a 2011-es népszámlálási adatok szerint közel 1200 magyar él. A kis lélekszámú magyarság ennek ellenére évtizedek óta aktív résztvevője a város szellemi és kulturális életének.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!