Telefonon nyilatkozott a televízió reggeli műsorában például egy madridi fiatalember, aki négy alkalommal szavazott vasárnap Barcelonában, mindannyiszor különböző szavazóhelyiségben.

Mint mondta, a szavazást lebonyolító önkénteseknek fel sem tűnt, hogy mivel nem helyi lakos, nem szerepel a választói névjegyzékben, ezért nem is szavazhatna.

Minden egyes helyszínen fotót készített arról, ahogy épp bedobja voksát a szavazóurnába, azokat pedig közzétette az interneten. Többen is hasonlóan jártak el, a közösségi oldalakon számtalan hasonló fénykép kering.

A csatorna egyik riportere maga is tesztelte a rendszert. Filmen is megmutatta, hogy az első szavazóhelyiségben épp nem működött a mobiltelefonos applikáció, amellyel elméletileg a választói jogosultságát ellenőrizték volna, így az elmaradt, és ezért tudott két helyen is szavazni.

A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, akadémikusokból álló, héttagú testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat.

A jogtudósok az általuk észlelt hiányosságok között említették a választójog ellenőrzésére szolgáló telematikai összeköttetést meggátoló eszközök használatát, illetve azt, hogy a rendőrök szavazatokkal teli urnákat is begyűjtöttek és elvittek a szavazóhelyiségekből.

A csoport tagjainak megbízását egyébként csak vasárnap reggel jelentette be a katalán kormányszóvivő, miután a feladatra eredetileg kinevezett, úgynevezett választási szindikátust feloszlatták, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk arra az esetre, ha folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

A La Vanguardia című napilap beszámolt a külföldi politikai megfigyelők észrevételeiről is, akik a katalán kormány felkérésére érkeztek 17 országból, összesen 33-an.

Szóvivőjük, Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter szerint a rendőrség fellépése "brutális" volt, és "megsértette az emberi jogokat". A szóvivő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem lépett az ügyben. A népszavazást Rupel általánosságban sikeresnek értékelte.