A találkozók után kiadott közlemények szerint a politikusok azt hangoztatták, hogy soha korábban nem volt olyan jó az együttműködés Oroszország és Szerbia között, mint az utóbbi néhány évben, tavaly például 94 közös katonai akcióban vettek részt a felek.

Szergej Sojgu kiemelte, a katonai együttműködés új szintre lépett, és Moszkva szeretné mindenben támogatni a szerb katonaságot. A közelmúltban Oroszország helikopterekkel, repülőkkel és harckocsikkal járult hozzá a szerb hadsereg korszerűsítéséhez.

A szerb védelmi miniszter köszönetet mondott orosz kollégájának azért, hogy Moszkva nem ismerte el Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, és a nemzetközi szervezetekben Belgrádot támogatja. Kiemelte azt is, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben akkor sem, amikor az Európai Unió államai és a környező országok ezt megtették.

Aleksandar Vulin kiemelte, Szerbia a katonai semlegesség híve, ezért nem kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, a semlegesség megőrzéséhez azonban erős hadseregre van szüksége. Erős hadsereget pedig önállóan nem tudna felállítani és korszerűsíteni, ebben segít neki Oroszország. Az erős hadsereg a térség stabilitásának és fejlődésének a biztosítéka - húzta alá a szerb tárcavezető.

Oroszországot és Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik egymáshoz, Moszkva több szinten is segíti Belgrádot, a nemzetközi szervezetekben például akadályozza Koszovó felvételét, mert Belgrádhoz hasonlóan úgy véli, hogy Pristina 2008-as függetlenségének egyoldalú kikiáltása érvénytelen, Koszovó továbbra is Szerbia déli tartománya. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia vezetői az évek során többször is közölték, nem kívánják megszakítani kapcsolataikat Oroszországgal.