A koszovói alkotmánybíróság 2016-ban döntött arról, hogy a jobbára erdős területet vissza kell adni a kolostornak, a pristinai vezetőség azonban mindeddig ezt megtagadta.

Szerdán Albin Kurti a koszovói közszolgálati televízió (RTK) beszámolója szerint kijelentette: világossá vált Pristina számára, hogy az Európa Tanácsba (ET) történő belépés egyik előfeltétele ennek az ügynek a rendezése. A különböző küldöttségekkel folytatott egyeztetések után egyértelmű volt, hogy Pristina két lehetőség közül választhat, végrehajtja az alkotmánybíróság döntését, vagy leveszik a napirendről Koszovó Európa Tanácsba történő belépésének az ügyét. Koszovó 2022-ben kérte felvételét az Európa Tanácsba. Albin Kurti közölte: a döntés fájdalmas, de az ET-tagság történelmi győzelem lenne Pristina számára.

Koszovót a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintik. A 14. században alapított kolostor több mint 700 hektáros birtokát a második világháború után államosították, ám a Belgrád 1997-ben egy 24 hektáros területet visszaadott az egyháznak, illetve a kolostornak, ám az 1998-1999-es szerb-koszovói háború végén ezt a döntést a koszovói hatóságok felülbírálták. A szerb kulturális örökséghez tartozó épületet évek óta a KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő védi. A kolostor 2004-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, 2006-ban pedig a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele.