Külügyi miniszterhelyettes: a szomszédos országok fejlődése Magyarország számára is húzóerő
Külföld, 2014.11.24
A szomszédos országok fejlődése Magyarország számára is húzóerő, mivel számos piaci lehetőséget kínál - hangoztatta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) konferenciáját követően az MTI-nek nyilatkozva hétfőn Bécsben.
Az államtitkár elmondta, hogy a szervezet valamennyi tagját aggasztja az ukrán konfliktus, és a KEK tagországai egyöntetűen kiálltak Ukrajna területi integritása mellett. Az MTI kérdésére az államtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai válság nem rajzolta át a KEK stratégiáját, gazdasági együttműködési projektjei változatlanul működnek, hiszen a szervezet célja nem a politikai, hanem a gazdasági háttértámogatás.
Az államtitkár elmondta, hogy a konferencián elismerősen nyilatkoztak a 2013-as magyar elnökségről, és elhangzott, hogy a január elsejétől hivatalba lépő macedón elnökség folytatni kívánja a magyarok által elkezdett irányt, vagyis a térségi gazdasági együttműködés élénkítését.
A politikus szerint a magyar elnökség ideje alatt láthatóvá vált a KEK, hiszen csaknem harminc rendezvényen 2500 vezető politikus, gazdasági szakember és szakértő képviseltette magát. Szabó László a magyar elnökség fontos eredményének nevezte a kereskedelmi és ipari kamarák, valamint a kis- és középvállalkozások együttműködését, és a nemzeti nagyvállalatok képviselőinek rendszeres találkozóit.
Magyarország elnökségének ideje alatt egy 2014-től 2016-ig tartó akciótervet fogadtak el, amelyben szorgalmazzák a nem uniós tagok integrációjának elősegítését, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek megvalósítását és a kulturális sokszínűség megőrzését. Az államtitkár elismerésnek nevezte, hogy a magyart követő osztrák elnöki ciklusokban ezeket a törekvéseket erősítették.
A visegrádi négyek, a Duna Régió Stratégia és a KEK szervezeteiben erős pozíciókkal rendelkezik Magyarország, ezért geopolitikai és gazdasági helyzetének további erősödésére lehet számítani - tette hozzá.
Szabó László hangsúlyozta: a KEK-nek jelentős szerepe volt az unióhoz legutóbb csatlakozó államok felvételében, és ugyanezt a segítséget szeretnék megadni a mostani jelölteknek is.
A hétfői bécsi konferencián a szervezet 25 éves megalakulásának évfordulójára közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KEK eddigi sikereit és eredményeit méltatták. Továbbá közös memorandumot írtak alá a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiával (International Anti Corruption Academy - IACA) és a Balti-tengeri Államok Tanácsával (Council of the Baltic Sea States - CBSS).
A KEK 1989. november 11-én jött létre. A már tizennyolc tagországból álló szervezet célja a nyugat-balkáni és kelet-európai térség együttműködésének erősítése, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a demokratikus átalakulás, valamint az európai integráció segítése. A soros elnökei tisztet tavaly Magyarország, idén Ausztria tölti be. A KEK projektjeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja. A szervezet központja Triesztben van, a főtitkári tisztséget Giovanni Caracciolo di Vietri tölti be.
Az államtitkár elmondta, hogy a konferencián elismerősen nyilatkoztak a 2013-as magyar elnökségről, és elhangzott, hogy a január elsejétől hivatalba lépő macedón elnökség folytatni kívánja a magyarok által elkezdett irányt, vagyis a térségi gazdasági együttműködés élénkítését.
A politikus szerint a magyar elnökség ideje alatt láthatóvá vált a KEK, hiszen csaknem harminc rendezvényen 2500 vezető politikus, gazdasági szakember és szakértő képviseltette magát. Szabó László a magyar elnökség fontos eredményének nevezte a kereskedelmi és ipari kamarák, valamint a kis- és középvállalkozások együttműködését, és a nemzeti nagyvállalatok képviselőinek rendszeres találkozóit.
Magyarország elnökségének ideje alatt egy 2014-től 2016-ig tartó akciótervet fogadtak el, amelyben szorgalmazzák a nem uniós tagok integrációjának elősegítését, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek megvalósítását és a kulturális sokszínűség megőrzését. Az államtitkár elismerésnek nevezte, hogy a magyart követő osztrák elnöki ciklusokban ezeket a törekvéseket erősítették.
A visegrádi négyek, a Duna Régió Stratégia és a KEK szervezeteiben erős pozíciókkal rendelkezik Magyarország, ezért geopolitikai és gazdasági helyzetének további erősödésére lehet számítani - tette hozzá.
Szabó László hangsúlyozta: a KEK-nek jelentős szerepe volt az unióhoz legutóbb csatlakozó államok felvételében, és ugyanezt a segítséget szeretnék megadni a mostani jelölteknek is.
A hétfői bécsi konferencián a szervezet 25 éves megalakulásának évfordulójára közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KEK eddigi sikereit és eredményeit méltatták. Továbbá közös memorandumot írtak alá a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiával (International Anti Corruption Academy - IACA) és a Balti-tengeri Államok Tanácsával (Council of the Baltic Sea States - CBSS).
A KEK 1989. november 11-én jött létre. A már tizennyolc tagországból álló szervezet célja a nyugat-balkáni és kelet-európai térség együttműködésének erősítése, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a demokratikus átalakulás, valamint az európai integráció segítése. A soros elnökei tisztet tavaly Magyarország, idén Ausztria tölti be. A KEK projektjeit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja. A szervezet központja Triesztben van, a főtitkári tisztséget Giovanni Caracciolo di Vietri tölti be.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!