A 42 éves volt oktatási miniszter, Franciaország második régiójának, a 8 millió lakosú Auvergne-Rhone-Alpes elnöke már az első fordulóban megszerezte az abszolút többséget a szavazatok 74,64 százalékával, míg a két másik jelölt, a Francois Fillon volt miniszterelnökhöz és elnökjelölthöz közelálló Florence Portelli 16,11, az Alain Juppé volt miniszterelnök és külügyminiszter táborához tartozó Mael de Calan pedig 9,25 százalékot ért el - jelentette be a szavazásért felelős párthatóság.

"Ma este új korszak kezdődik a jobboldal számára. Ma este visszatér a jobboldal" - mondta Laurent Wauquiez az eredmény bejelentését követően.

A párt elnökét a Köztársaságiak tagsága választotta meg, a szavazáson a 235 ezer tagból 100 ezren vesztek részt, ami 42,46 százalékos részvételt jelent. Ez alacsonyabb, mint az előző elnök, Nicolas Sarkozy 2014-es megválasztásakor (56 százalék), de a vártnál valamivel magasabb.

"Azt mondták, hogy alig néhány tízezren fognak részt venni, 50 ezret jósoltak, és közel 100 ezer szavazatot kaptunk. Ez siker" - mondta Bernard Accoyer, a párt főtitkára, aki szerint "a tavaszi elnökválasztási és nemzetgyűlési választások súlyos kudarcai után új lap kezdődik" a francia jobboldal számára, s "az övön aluli ütések, árulások után végre pozitívan nézhet (a párt) a jövőbe".

A pártelnökválasztás előzménye, hogy az Emmanuel Macron májusi elnökké választásáig egységes francia jobboldal a baloldalhoz hasonlóan több pártra esett szét. A júniusi nemzetgyűlési választásokon a Köztársaságiak színeiben megválasztott 134 képviselőből 34-en Konstruktívak néven önálló frakciót, novemberben pedig új pártot alapítottak az államfő politikájának támogatására, és elhatárolódtak eddigi pártjuktól, amely szerintük egyre inkább "identitási, tekintélyelvű, euroszkeptikus és ultrakonzervatív" irányvonalat követ, azaz a pártból már az új vezető megválasztása előtt távozott azok többsége, akik nem értettek egyet a Wauquiez képviselte irányvonallal.

Ellenfelei azzal vádolták Wauquiez-t, hogy a szintén átalakulóban lévő Marine Le Pen vezette Nemzeti Front témáit veszi át azért, hogy elhódítsa a radikális jobboldali párt szavazóinak egy részét. A jobboldali politikus ezt visszautasította, ugyanakkor az államfő politikáját támogatókat korábban egy olyan "opportunista gyülekezetnek" nevezte, amely távol áll az ő politikai felfogásától.

Laurent Wauquiez nem titkolt szándéka, hogy a 2022-es elnökválasztáson Emmanuel Macron legfőbb kihívója legyen, és ehhez ugródeszkának tekinti a pártelnöki széket.

A kampányát elsősorban az identitási, közbiztonsági és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekre építő új pártelnök a jobboldal összefogását ígérte. Legfőbb értékeknek a munkát, a szabadságot, a tiszteletet, a tekintélyt és Franciaország szeretetét tartja, s Emmanuel Macron egyik legfőbb hibájának azt nevezte, hogy nem lép fel elég határozottan az iszlamista fundamentalizmus ellen. A Köztársaságiakkal hagyományosan pártszövetséget alkotó centrista UDI elnöke, Jean-Christophe Lagarde viszont előzetesen kijelentette, hogy Laurent Wauquiez-val a párt ultrajobboldali irányba indul, s a következő választásokon nem lehetséges szövetség a két párt között.