Az Emmanuel Macron államfő pártja és a jobbközép Köztársaságiak által létrehozott kompromisszumos szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is támogatja, a baloldal viszont "szégyennek" minősítette.

A hét szenátorból és hét képviselőből álló vegyes bizottság hétfőn kezdte meg a munkáját, de a hatalmas viták miatt azt többször felfüggesztette. Elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések.

A kompromisszumos szövegről várhatóan este szavaz a szenátus és a nemzetgyűlés is.

"A parlament megállapodásra jutott a bevándorlási szövegről. Ez jó dolog: az intézkedések védik a franciákat, elengedhetetlen szigorral lépnek fel a külföldi bűnelkövetőkkel szemben, és olyan igazságügyi intézkedéseket is tartalmaznak, mint a kiskorúak fogva tartásának (történelmi) megszüntetése vagy (a feketén dolgozó külföldi) munkavállalók státuszának rendezése" - írta Gérald Darmanin belügyminiszter a X közösségi oldalon.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője is üdvözölte a megállapodást, és bejelentette, hogy képviselői megszavazzák a törvényjavaslatot.

"Ideológiai áttörést, ideológiai győzelmet ünnepelhetünk a Nemzeti Tömörülés számára, mivel ez a törvény mostantól rögzíti a nemzeti prioritást, azaz a francia állampolgároknak az országunkban tartózkodó külföldiekkel szembeni előnyét egyes szociális juttatásokhoz való hozzáférés terén" - mondta Le Pen.

Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vezetője úgy fogalmazott, hogy "ez a mi szövegünk", s jelezte, hogy a frakció megszavazza a javaslatot.

A szocialista képviselők vezetője, Boris Vallaud viszont a többi baloldali erővel egyetértésben elítélte "a szégyen nagy pillanatát".

A legnagyobb vita abban a kérdésben alakult ki, hogy mennyi legyen a Franciaországban való tartózkodás minimális időtartama a rendezett helyzetű nem európai állampolgárok számára ahhoz, hogy szociális juttatásokra jogosulhassanak. A jobboldal legalább ötéves legális tartózkodást írt volna elő a családi segélyek, a lakhatási támogatások és a fogyatékosoknak járó juttatások számára. Parlamenti források szerint a létrejött kompromisszum lényege, hogy különbséget tesz uniós és nem uniós állampolgárok között, illetve aszerint, hogy a kérelmező dolgozik-e vagy sem.

Az új korlátozások nem vonatkoznak a külföldi diákokra, az intézkedésekből viszont nem részesülhetnek a menekültek.

Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmazott: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tételét a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adott volna nekik. Ezt a passzust a jobboldal nem támogatja.

A szöveget a jobboldali többségű szenátus november közepén már elfogadta, de az eredeti javaslatot jelentősen szigorította, ezért a nemzetgyűlés a Zöldek indítványára a módosított törvénytervezetet elutasította még azelőtt, hogy megkezdődött volna a javaslatról a kéthetesre tervezett vita. A kormány ezt követően kezdeményezett egyeztetést a jobboldallal egy kompromisszumos megoldásra.

A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást. A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkás legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.