A brit külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint a tárca bekérette Kína londoni nagykövetét, akivel "határozott hangvételű" nyilatkozatban közölték, hogy elfogadhatatlan a Kína által Nagy-Britanniával szemben tanúsított magatartás, beleértve a kibertámadásokat és a kémhálózati tevékenységet.

A hivatalos keddi brit tiltakozás közvetlen előzményeként a Scotland Yard előző nap bejelentette, hogy a brit nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek három ember ellen külföldi hírszerző szolgálatnak nyújtott segítség címén.

A vádlottak a hatósági gyanú szerint a kínai irányítású hongkongi hírszerzésnek dolgoztak.

A Scotland Yard ismertetése szerint a vizsgálatot a londoni rendőrség terrorizmusellenes parancsnoksága irányítja.

Anne Keast-Butler, a GCHQ vezérigazgatója a Cyber UK címmel Birminghamben rendezett keddi kiberbiztonsági konferencián felszólalva kijelentette: Kína magasan fejlett kiberkapacitási rendszert épített ki, emellett egyre szélesebb körű, kereskedelmi alapon működő hackerszerveződések és adatbróker-hálózatok is rendelkezésére állnak.

Mindezek alapján Kína valós és egyre nagyobb kiberkockázatot jelent Nagy-Britannia számára, és a GCHQ jelenleg több erőforrást fordít Kínával kapcsolatos tevékenységére, mint bármelyik másik feladatára - mondta a brit figyelőszolgálat vezetője.

Hozzátette: Kína célja az, hogy a globális technológiai szabványokat saját javára formálja át, és 10-15 éven belül domináns helyzetbe kíván kerülni ezen a téren.

Oliver Dowden brit miniszterelnök-helyettes a londoni alsóházban tartott minapi tájékoztatóján elmondta: Kína kibertevékenységet folytat a brit demokratikus intézmények és parlamenti képviselők ellen, és mindez egy nagyszabású kémkedési kampány része.

Dowden beszámolója szerint az elmúlt években két olyan "rossz szándékú kiberkampány" is lezajlott, amelyet "kínai állami kötődésű elkövetők" hajtottak végre.

Az egyik ilyen kiberkampány 2021-2022-ben a brit országos választási bizottság rendszereit célozta, a másik, amely ugyancsak 2021-ben kezdődött, információgyűjtési kísérlet volt a brit parlament adatbázisában.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés "kiterjedt és agresszív érdeklődést" tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Kína olyan gazdasági és technológiai szuperhatalommá akar válni, amelytől más országok is függnek, és Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.