"Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért" - idézte az Agerpres hírügynökség Ciolacu sajtóértekezleten tett kijelentését. A politikus hozzátette: éppen a csütörtöki kormányülésen döntöttek arról, hogy egy ügyvédi irodát bízzanak meg a román állam jogi képviseletével a Pfizer gyógyszeripari cég által a Románia által megrendelt, de később visszautasított vakcinákkal kapcsolatos perben.

A verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt indított per kapcsán Ciolacu bejelentette: február 10-ig várható, hogy megszületik a jogerős ítélet, ezért a szerdai kormányülésen megkérte az illetékeseket, gyűjtsenek össze minden információt, kérjék ki az összes adatot az üggyel foglalkozó ügyvédektől, hogy "a románok megtudhassák az igazságot".

Azt is elmondta, hogy a kártérítés kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal a jogerős döntés után. "Nyilvánosságra fogom hozni az összes dokumentumot, visszaélést, politikai és adminisztratív döntést, amelyek oda vezettek, hogy Románia elveszítse ezt a pert, így a romániaiak tisztában lesznek azzal, ki a vétkes ebben az ügyben" - jelentette ki Marcel Ciolacu.

A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2017-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok - miután 1997-ben bányászati célú koncesszióba adták a területet - a környezetvédők tüntetéseinek hatására végül mégsem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az erdélyi Verespatakon.

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A bukaresti média felidézte: 2016-ban a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány kérte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO) hogy az ókori aranybányászatáról híres Verespatakot nyilvánítsa a világörökség részévé. Bár az azt követő szociáldemokrata (PSD) kormányok - éppen a kártérítési pertől tartva - megpróbáltak kihátrálni a világörökségi procedúrából, 2020-ban Ludovic Orban liberális kormánya újraindította az eljárást az UNESCO-nál, amely 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, és egyidejűleg felvette a veszélyeztetett világörökségi listára is, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.

Dacian Ciolos volt miniszterelnök csütörtökön közösségi oldalán reagált az őt ért vádakra, azt állítva, hogy Romániának most nem a "törvénytelen kitermelés megakadályozása", hanem a Victor Ponta vezette (2012-2015) szociáldemokrata kormány felelőtlen ígéretei miatt kell több milliárd dolláros kártérítést fizetnie. Szerinte Verespatakból a PSD és holdudvara akart hasznot húzni, most pedig másokra próbálja kenni a közpénzekből kifizetendő kártérítés felelősségét.