Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Kolozsváron a Magyar Opera nagytermében a Magyarország főkonzulátusa által szervezett ünnepi gálaműsor szónokaként arról beszélt, hogy ma a magyar állampolgárság kiterjesztése által valósul meg a magyar nemzet közjogi egyesítése, ami a 170 éve megfogalmazott 12 pontban úgy jelent meg, hogy "unió Erdéllyel". Úgy vélte, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése egyfajta történelmi jóvátétel a mai lehetőségek keretei között.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes jogú állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, amihez nemcsak magyar útlevél, hanem szavazati jog is tartozik. Ez azért fontos, mert így a magyar Országgyűlésben az egyetemes magyarság politikai akarata testesül meg - mondta.

Szavai szerint a magyarság kiteljesedését ma két téveszme veszélyezteti: az egyik a nemzetietlenség, a másik a sovinizmus. Az egyik szerint a nemzet fogalma fölött eljárt már az idő, a másik viszont kétségbe vonja más nemzetek jogát a létezéshez. "Mi minden nemzetet tisztelünk, de elvárjuk, hogy minket is tiszteljenek" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a háromlábú székhez hasonlította a magyar nemzetet, melynek egyik lába a magyarországi, másik a Kárpát-medencei, harmadik pedig a nagyvilágban szétszórt magyarság. Úgy vélte, a nemzetnek mindhárom lábra támaszkodnia kell. Ha bármelyik láb megroggyan, az egész nemzet kerül veszélybe.

A miniszterelnök-helyettes szerint a magyarság mindegyik részének szüksége van arra, hogy Magyarország erős legyen. Ha Magyarország gyenge, a külhoni nemzetrészek is bajba kerülnek. Hozzátette: Magyarország ma már belátta, hogy a gazdaságfejlesztési programok is fontosak a határon túli magyarok nemzettudatának a megerősítéséhez. Azt is megemlítette: az etnikai alapú magyar szervezeteket továbbra is támogatni kell, mert nem mindegy, hogy van-e magyar polgármester, ott van-e a magyar képviselet az ország parlamentjében.

Semjén Zsolt azt is kijelentette: ha a magyarság elfogadná, hogy nem járnak neki az autonómia különböző formái, azt fogadná el, hogy másodrangú nemzet Európában.

A miniszterelnök-helyettes előzőleg a nap folyamán a partiumi Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium felújított épületének avatóünnepségén mondott beszédet, amelyben sikert kívánt "a következő 400 évhez". A római katolikus egyházi tulajdonban levő iskolaépület felújítását a magyar kormány 700 millió forinttal támogatta. Ünnepi beszédében Semjén Zsolt kijelentette: nem személyének, hanem annak a magyar kormánynak jár a köszönet, amely nyolc éve a figyelme fókuszába helyezte a nemzetpolitikát. Kijelentette: a magyar gazdaságpolitika sikerességének köszönhetően ma már lehetőség van arra, hogy az anyaország konkrét anyagi eszközökkel is segítse a határon túl élő nemzeti közösségeket.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a zágrábi magyar nagykövetség és a horvátországi magyar szervezetek közös ünnepségén szerdán a zágrábi Magyar Intézetben arról beszélt, hogy az elnyomás és diktatúra ellen létrejött egy szövetség, és azóta is így van ez, ha fontos kérdésekről, például a haza ügyéről van szó.

Az államtitkár ünnepi beszédében kiemelte: az összefogás lelkesítő erejét ez a nép nemcsak 1848-ban, hanem 1956-ban és 1990-ben is megtapasztalta, de megtapasztalhatja napjainkban is.

A szabadság ügye összeköti a régióban élő nemzeteket, a magyarokat és a horvátokat is - mondta.

"Mindkét nemzet sokat tett és sokat áldozott saját szabadságáért, önrendelkezéséért és függetlenségéért, azért, hogy ma magunk dönthessünk a saját sorsunkról és jövőnkről" - húzta alá az államtitkár.

Az ünnepséget megelőzően a horvátországi magyar civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok képviselői Zágrábban közösen megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját annak az egykori kórházépületnek a falán, amelyben a károlyvárosi (Karlovac) katonai szolgálat idején megbetegedett költő néhány napot eltöltött.

Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának (MMÖNKT) központi rendezvényén Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára mondott ünnepi beszédet. Kijelentette: "Az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget viselünk a határainkon kívül élő magyarok sorsáért, mert nincs és nem is lehet különbség magyar és magyar között. Mert a határok léptek át az ő fejük felett, és nem ők lettek hűtlenek szülőföldjükhöz". Kiemelte: csak annak a nemzetnek van jövője, amely a családok támogatására és megerősítésére, a becsületes munkára, a nemzedékek közötti megértésre és szolidaritásra épít, és amelyet a kétezer éves keresztény hit és kultúra összetart.

"Számunkra az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az igazodási pont" - mondta, hozzátéve: "Hősei köteleznek bennünket arra, hogy küzdelmeinkben kitartsunk".

Horváth Ferenc, a MMÖNKT elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormánnyal közösen nagyot mertek álmodni, s álmaik jelentős része meg is valósult. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az alkotmány és esküje szellemében valóban felelősséget vállal a határon túli magyarságért, nemcsak szóban, hanem tettekben is.