A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-hez legközelebbi vasárnapon esedékes.

Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.

A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg - köztük a brit fegyveres erők tízezer veteránja - kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.

A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.

Ezután helyezte el koszorúját III. Károly király, majd Vilmos trónörökös, walesi herceg és a királyi család többi tagja, valamint a brit politikai élet vezetői, köztük Rishi Sunak miniszterelnök.

A koszorúzási ceremónia után a brit fegyveres erők tízezer veteránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormányzati negyed központjában, valamennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön.

Az ilyenkor szinte mindenki által viselt pipacs a háborús halottak emléke előtti tisztelgés fő jelképe Nagy-Britanniában, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szól, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzott ki először az elesett katonák sírjain.

A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.

A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nemcsak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben.

Az idei megemlékezéseket beárnyékolták a palesztinpárti tüntetések körül kirobbant heves belpolitikai viták.

Londonban eddig öt egymást követő szombaton tartottak hatalmas demonstrációkat a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A most szombati tüntetés volt messze a legnagyobb: a rendőrség becslése szerint a részvevők száma meghaladta a 300 ezret.

A rendőrségre óriási politikai nyomás nehezedett a szombaton - vagyis a háborús halottak hivatalos nagy-britanniai emléknapján - tartott tüntetés betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy ennek jogi küszöbe "rendkívül magas".

Suella Braverman belügyminiszter a The Times című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: ez az álláspont "azt az érzetet kelti", hogy a rendőrségi vezetők "kivételeznek" a palesztinpárti tüntetőkkel.

A cikkből hatalmas belpolitikai vihar támadt, és Rishi Sunak miniszterelnökre mind erősebb nyomás nehezedik Suella Braverman menesztése végett. Sunak szóvivője azonban eddig csak annyit közölt, hogy a kormányfő továbbra is "maradéktalanul bízik" belügyminiszterében.