Ulrich Mäurer brémai belügyi szenátor - a tartományi rangú város kormányzatának belügyekért felelős tagja - közölte, hogy már tavaly utasította az LfV-t annak vizsgálatára, hogy szükséges-e megfigyelés alá venni a JA brémai szervezetét.

Az alkotmányvédelmi szakmai elemzés "egyértelmű" eredményre vezetett, "ezek az emberek a közelmúltban többször leleplezték magukat", üzeneteik tartalma "tiszta rasszizmus" - áll a közleményben, amely szerint a megfigyelés már augusztus végén elkezdődött, és azért vártak a bejelentéssel, hogy ne veszélyeztessék a JA egyik tagja ellen uszítás gyanújával indított eljárást, amelynek keretében hétfőn házkutatást tartottak a gyanúsítottnál.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a többi között hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban felerősödtek a brémai JA és az Identitárius Mozgalom Bréma (Identitäre Bewegung Bremen - IBB) nevű "szélsőjobboldali csoportosulás" közötti kapcsolatra utaló jelek.

Boris Pistorius alsó-szászországi tartományi belügyminiszter ugyancsak hétfőn közölte, hogy a helyi LfV is megfigyelés alá vette a JA tartományi szervezetét, miután "nem lehet nem észrevenni a a szervezett szélsőjobbhoz fűződő kapcsolataikat".

Az SPD-s politikus egyebek mellett hozzátette: az alsó-szászországi JA "olyan világképet képvisel, amelyben rendszerszerűen értéktelenként állítják be és rágalmazzák a kisebbségeket, köztük a menekülteket vagy a homoszexuálisokat".

Felidézte, hogy a szervezet vezetőjét, Lars Steinkét a közelmúltban leváltották, miután botrányt okozott azzal, hogy árulónak nevezte Claus Schenk Graf von Stauffenberget, az Adolf Hitler náci diktátor elleni 1944-es merénylethez vezető összeesküvés irányítóját.

A JA szövetségi szervezete tiltakozott a brémai és az alsó-szászországi tagszervezet megfigyelése ellen, és jogi lépéseket jelentett be.

Az AfD szövetségi szintű nemzetbiztonsági megfigyeléséről többször volt már vita a német nyilvánosságban azóta, hogy 20013-ban megalakult a jobboldali német Kereszténydemokrata Unió(CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU) szövetségétől jobbra álló párt. A vita a napokban új lendületet vett, miután a szövetségi kormány menekültpolitikájának és bevándorlási politikájának erőteljes bírálatára összpontosító AfD és az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű, szélsőjobboldaliként számon tartott mozgalom híveinek egy csoportja együtt menetelt egy demonstráción a szászországi Chemnitzben.

A JA brémai és alsó-szászországi szervezetének megfigyelése független a Chemnitzben nyolcadik napja tartó tüntetésekkel kapcsolatban kibontakozott vitától, amelyben mások mellett Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter és Angela Merkel kancellár is állást foglalt.

A belügyminiszter egy hét végén megjelent interjúban kiemelte: nem adottak a feltételek ahhoz, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz - BfV) alkotmányellenes tevékenység gyanújával megfigyelés alá vonja a pártot.

Harald Neymanns belügyminisztériumi szóvivő hétfőn Berlinben elmondta: a nemzetbiztonsági szolgálat jelenleg nem rendelkezik elégséges információval ahhoz, hogy az alkotmányos rendet fenyegető veszélyek elhárítása érdekében megfigyelést kezdjen az AfD egészével szemben.

Angela Merkel egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva leszögezte: a megfigyelésekről a szövetségi és tartományi alkotmányvédelmi szervek döntenek szakmai szempontjaik és a helyzet elemzése alapján, "vagyis ezek nem politikai döntések, hanem tényeken alapuló döntések".