A pristinai sajtó közlése szerint az alkotmánybíróság döntése hét napon belül lép életbe, ami azt jelenti, hogy az első vádemelést már akár a jövő hét közepén meg lehet tenni. Az alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy összeegyeztethetők-e a koszovói alaptörvénnyel a különleges bíróság felállításához szükséges jogszabály-módosítások, illetve ellenőrizte, hogy a korábban kért törvénymódosítások megtörténtek-e.

A különleges bíróság - főleg a tanúk védelme érdekében - Hollandiában fog működni, és az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően - 1998. január 1. és 2000. december 31. között - a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.

A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket, és több mint 1700-an eltűntek.

A testület bíráit februárban nevezték ki. A bíróság legsúlyosabb ítélete életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. A börtönbüntetés letöltésének helyét a bíróság elnöke választja ki azon országok közül, amelyek felajánlották, hogy befogadják az elítélteket.

A különleges bíróság felállítása heves ellenállásba ütközött Koszovóban, az UCK veteránjai tüntetést szerveztek, és a parlament is csak másodszori próbálkozásra fogadta el a testület felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.