A Kínában "két gyűlés" néven emlegetett esemény egyik kiemelt eleme Li Kö-csiang miniszterelnök éves kormányzati munkajelentése, amely az adott évre kitűzött gazdasági és fejlődési célokat, a többi között például az éves bruttó hazai termék (GDP) célszámait tartalmazza. A miniszterelnök a több mint háromezer tagot számláló Országos Népi Gyűlés tanácskozásának megnyitóján, szombaton ismerteti a jelentést.

Elemzők a GDP-célszámot tekintve javarészt 5 és 5,5 százalékos bővülés előirányzására számítanak, ami alacsonyabb lenne a 2021-re kitűzött, 6 százalék feletti növekedésnél. A kínai gazdaság tavaly 8,1 százalékos növekedést ért el, ami a leggyorsabb ütemű bővülést jelentette az elmúlt csaknem egy évtizedben.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában egy csütörtökön közzétett cikkben közgazdászokra hivatkozva arról írt, hogy idén a kínai vezetés a gazdasági stabilitás fenntartására helyezi majd a hangsúlyt. A lap által megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy a kínai GDP fő húzóerejét az infrastrukturális beruházások jelentik majd 2022-ben, miközben a kínai döntéshozók a háztartások bevételének növelését célzó intézkedésekkel igyekezhetnek élénkíteni a belföldi fogyasztást.

Az előrejelzések között szerepelt továbbá, hogy a kis- és középvállalatok megsegítésére több adó- és költségenyhítő intézkedést is bejelenthetnek.

A jelentés várhatóan kitér majd a kínai járványkezelés további irányára is. Kína a koronavírus-járvány féken tartására egy "zéró-Covid" néven is emlegetett szigorú stratégiát alkalmaz, melynek részeként az országot lényegében elzárták a külvilágtól, korlátozva a külföldiek beutazását, és jelentősen lecsökkentve a nemzetközi járatok számát. Bár Kína szárazföldi részén a szigorú intézkedések hathatósnak bizonyultak a koronavírus terjedésének megfékezésében, a stratégia fenntartása jelentős terheket helyez a gazdaságra.

A parlament éves ülésszakának egy másik fontos eleme Kína védelmi költségvetése. Bár az ország az elmúlt hat év során jelentősen csökkentette a katonai kiadásokat, az Egyesült Államok után a világon a legtöbbet költi a védelemre. 2021-ben mintegy 210 milliárd dollárnak megfelelő összeget tett ki Kína védelmi büdzséje.

Az egy héten át tartó parlamenti ülésszakon jellemzően a belügyekre helyezik a hangsúlyt, így Kínának az ukrajnai háborúval kapcsolatos állásfoglalása várhatóan nem kerül majd előtérbe a zárt ajtók mögött zajló tanácskozásokon. A pekingi vezetés mindeddig elutasította az invázió megjelölést az orosz katonai lépések leírására, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti "jogos biztonsági aggályait". Az Országos Népi Gyűlés ülésszakáról szóló, pénteki sajtótájékoztatón Csang Je-suj megbízott szóvivő elmondta: Kína a nemzetközi kereskedelem terén soha nem különböztet meg hátrányosan egyetlen országot vagy vállalatot sem, és nem alkalmaz gazdasági nyomásgyakorlást.