A 92 esztendős brit uralkodó a Buckingham-palotában tartott ünnepélyes megnyitón felidézte, hogy amikor édesapja, néhai VI. György király 1949-ben ugyanitt vendégül látta a mai formájában megalakuló modern Nemzetközösség alapító országainak vezetőit, a közösség még csak nyolc tagországból állt.

A Nemzetközösséget létrehozó Londoni Deklarációt annak idején az Egyesült Királyság mellett Ausztrália, Kanada, India, Új-Zéland, Pakisztán, Dél-Afrika és Srí Lanka írta alá.

Ezen a csúcsértekezleten született döntés arról is, hogy a modern Nemzetközösség nevéből kiveszik a korábban használt, még a gyarmati időkhöz kötődő "Brit" jelzőt.

A jelenlegi 53 tagállam közül - az Egyesült Királyságon kívül - tizenötnek ma is II. Erzsébet királynő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi kiterjedésű országoknak, mint Kanada és Ausztrália.

Kanada és Ausztrália - jóllehet mindkét ország Nagy-Britanniától független parlamenti demokrácia - a világ két legnagyobb alkotmányos monarchiája, a brit korona formális fennhatósága alatt.

A Nemzetközösség messze a világ legnagyobb államközi szervezete: az 53 tagországban összesen 2,4 milliárd ember - a világ összlakosságának csaknem a harmada - él, és a nemzetközösségi országok összterülete a Föld teljes szárazföldi területének negyede.

A földrajzi kiterjedést és a lakosságszámot ugyanakkor nem tükrözi a gazdasági súly: a tagországok együttes hazai összterméke (GDP) tízezer milliárd dollár, alig több mint a fele az Egyesült Államok 19 ezer milliárd dolláros éves GDP-értékének.

A modernkori Nemzetközösségnek fennállása eddigi csaknem hét évtizededében mindössze két vezetője volt: 1952-ben bekövetkezett haláláig VI. György király, azóta pedig leánya, a jelenlegi uralkodó.

A szervezet vezetői tisztsége nem örökletes, de II. Erzsébet királynő csütörtöki megnyitó beszédében egyértelművé tette, hogy szeretné, ha az édesapja, VI. György által 1949-ben megkezdett munkát "egy nap" legidősebb fia, Károly trónörökös folytathatná a Nemzetközösség élén.

Erről a kérdésről várhatóan a londoni csúcstalálkozó pénteki zárónapján döntés születik.

A nemzetközösségi csúcs legfontosabb napirendi pontjai között szerepel ugyanakkor a tagországok közötti kereskedelem fejlesztése, különös tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia nem egészen egy év múlva kilép az Európai Unióból.

Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni nemzetközösségi találkozó alkalmából csütörtökön kiadott hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta: Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is kifelé tekintő, az üzleti tevékenység előtt nyitott globális gazdaság marad.

A Nemzetközösség 53 tagországának egymás közötti kereskedelmi forgalma a londoni csúcstalálkozó előtt kiadott új előrejelzés - The 2018 Commonwealth Trade Review - szerint 2020-ban eléri a 700 milliárd dollárt, és a tagországok piacaira irányuló brit export értéke jelenleg hozzávetőleg a kétszerese a húsz évvel ezelőttinek.

Ez is eltörpül azonban Nagy-Britannia és Európai Unió több mint 640 milliárd eurós kétoldalú éves kereskedelmi forgalma mellett.

A Nemzetközösség 52 társállamának piacára irányuló brit export értéke a teljes brit kivitel 8,9 százaléka volt tavaly; ez nagyrészt a Németországba exportált brit termékek és szolgáltatások éves értékével azonos.

Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez elválaszthatatlanul kötődnek, és megkötések nélkül kíván saját, kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni az unión kívüli országokkal.

London ugyanakkor az EU-val is széleskörű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik.