A német külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése, különösen Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta részének az elnöke a múltban többször is arról beszélt, hogy országrészének függetlenné kell válnia.

Annalena Baerbock kedden kiemelte: nem véletlen, hogy éppen most látogatott Bosznia-Hercegovinába, hiszen az ország döntő válaszúthoz érkezett. "Vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor ki kell használni a lehetőséget" - húzta alá, arra utalva, hogy az Európai Tanács tavaly úgy döntött: az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdődhetnek, amint Szarajevó teljesíti a kívánt a feltételeket.

Kitért a korrupció elleni harc fontosságára, ahogyan arra is, hogy a választási törvényt a demokrácia és a társadalom érdekében meg kell változtatni, és az őszi helyhatósági választásokon már ezt az új jogszabályt kell alkalmazni. A törvénymódosítás arányosabb képviseletet biztosítana az országban élő három államalkotó népcsoport - a bosnyák, a szerb és a horvát - számára, de a kisebbségeknek is.

Újságírói kérdésre válaszolva a német diplomácia vezetője Milorad Dodik közelmúltbeli oroszországi látogatásáról azt mondta: Európában nem lehetnek "szürke zónák", a Nyugat-Balkán mind a hat országa - Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró és Koszovó - is az EU részévé kell, hogy váljon.

A közös sajtótájékoztatón Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszter leszögezte: minden beszélgetésből kitűnik, hogy az Európai Unió tárt karokkal fogadja Bosznia-Hercegovinát, az ország politikusainak pedig azon kell dolgozniuk, hogy ez mihamarabb megtörténjen.

Annalena Baerbock hétfő este megbeszélést folytatott a bosznia-hercegovinai elnökség mindhárom tagjával, illetve a nemzetközi közösség főképviselőjével is.