A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt elnöke a Braunschweiger Zeitung című lapban közölt interjúban felpanaszolta, hogy szokás minden mögött "titkos tervet, taktikát" feltételezni, így róla azt gondolják, hogy azért küzdött a Die Welt című lap Törökországban több mint egy évig vádemelés nélkül előzetes letartóztatásban tartott tudósítója, Deniz Yücel szabadságáért, és azért mondott nagyívű beszédet a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), hogy "bejelentkezzen" a következő szövetségi kormányba külügyminiszternek.

Ez "badarság", és a politikusoknak különben sem szabad ragaszkodniuk a pozíciójukhoz, mert "választott és nem kiválasztott" képviselői hazájuknak - mondta Sigmar Gabriel.

Arra a felvetésre, hogy Németországnak tapasztalt külügyminiszterre van szüksége, azt mondta, hogy meg is kapja, de nem kötelező, hogy "Sigmar Gabrielnek hívják" a német diplomácia következő vezetőjét.

Jelezte, előfordulhat, hogy csaknem három évtized után kiszáll a politikából, és a gazdaságban folytatja pályafutását. Mint mondta, az emberekben él a gyanakvás, hogy a politika "piszkos üzlet", amelyben a gazdasági szereplők meghálálják a politikusok szolgálatait, holott "a politika nem mocskos, és a gazdaságban nem jutalmazzák meg az embert".

"Miért ne lehetne váltani a gazdaságból a politikába, és fordítva?" - vetette fel.

Sigmar Gabrielt 1990-ben megválasztották az alsó-szászországi tartományi parlament képviselőjének, 1999-től 2003-ig a tartomány miniszterelnöke volt. A szövetségi parlamentbe 2005-ben jutott be. Az Angela Merkel vezette első nagykoalíciós kormányban (2005-2009) környezetvédelmi miniszter volt, a másodikban (2013-2017) alkancellár és gazdasági miniszter, majd 2017 elejétől külügyminiszter, miután a német diplomácia addigi vezetőjét államfővé választották.

Az SPD vezetését az elveszített 2009-es választás után vette át. A pártelnöki tisztséget és a kancellárjelöltséget 2017 elején átadta Martin Schulznak, mert csaknem nyolc évig tartó elnöksége során nem sikerült számottevően növelnie az SPD választói támogatottságát, és személyes népszerűsége is igen csekély volt.

A külügyminiszteri tisztség révén viszont az ország legnépszerűbb politikusa lett, de az SPD vezetéséhez fűződő rossz viszonya miatt nem valószínű, hogy bekerülhet a következő kormányba, ha a szociáldemokraták pártszavazásán megszavazzák az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kötött koalíciós szerződést, és így ismét CDU/CSU-SPD összetételű kormány alakulhat.

A lehetséges jelöltek között a leggyakrabban Katharina Barley, az SPD korábbi főtitkára, család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter neve kerül elő. A brit-német kettős állampolgárságú politikus eredeti szakterülete a külpolitika. Ő lehet az első nő és az első kettős állampolgár a német külügyminiszteri tisztségben.