A jelentés szerint a választási kampányt mindezek mellett éles retorika, a média részrehajlása, nyomásgyakorlás, illetve az állami forrásokkal történő visszaélés jellemezte. Az EBESZ-hivatal 25 ajánlást fogalmaz meg, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a választásokat összehangolják a demokratikus választások nemzetközi gyakorlatával.

A dokumentum szerint a választói névjegyzéket mindenki számára átláthatóan rendbe kell tenni, meg kell akadályozni a közpénzekkel történő visszaélést, illetve a nyomásgyakorlást. Arra is reagált az EBESZ hivatala, hogy kevesebb mint négy év alatt a decemberi már a harmadik előrehozott parlamenti választás volt, az ilyen gyakori voksolás pedig aláássa a demokratikus intézményekbe és a választási folyamatba vetett bizalmat, illetve csökkenti a demokratikus kormányzás hatékonyságát.

A baloldali ellenzéki Szerbia az Erőszak Ellen nevű tömörülés üdvözölte az ODIHR jelentését, amely szerintük alátámasztja a választási csalásra vonatkozó vádjaikat. Marinika Tepic, a koalíció egyik vezéralakja szerint a dokumentumból az látszik, hogy a pártok nem egyenlő feltételek mellett vehettek részt a kampányban, a média egyetlen embert és egyetlen pártot részesített előnyben, vagyis a választás nem volt szabad és demokratikus.

A kormányzó pártok szerint viszont nem történt csalás és visszaélés. Ana Brnabic miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jelentés nemhogy alátámasztaná, inkább ellentmond az ellenzéki vádaknak, és nem tesz említést választási csalásról. A kormányfő szerint az ellenzék ezt a dokumentumot is arra használta, hogy a "saját országát támadja".

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbiában a legutóbb december 17-én tartottak előrehozott parlamenti választást, amelyet a Szerb Haladó Párt fölényesen nyert meg, és a 250 tagú parlamentben 129 helyet szerzett.