TV műsor

Oettinger: növelni kell az EU költségvetésébe fizetett tagországi hozzájárulások mértékét

Külföld, 2018.01.10

Nagy-Britannia távozásával mintegy 12-14 milliárd euró éves bevétel esik ki az Európai Unió költségvetéséből, ezért az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) jelenlegi nagyjából 1 százalékos hozzájárulását a jövőben legalább 1,1 vagy 1,2 százalékra kell emelni - jelentette ki Günther Oettinger uniós költségvetési biztos szerdán a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélését követően.

A biztos aláhúzta, az egyik legnagyobb nettó befizető ország kilépését követően jelentkező költségvetési hiányt az uniós bizottság elképzelése szerint nem hitelek révén, hanem főként tagállami befizetésekből kell pótolni, a maradék pedig megszorításokból, illetve más programokra szánt pénzek átcsoportosításból lesz fedezhető. A brit kilépés okozta bevételkiesés mellett olyan új politikák többletfinanszírozására is számtani kell majd, mint a közös védelmi politika, biztonság, migráció, amelyekre a jelenlegi hétéves periódusban kevesebb pénz jutott - közölte.

Elmondta, a bizottság a hiányzó pénzek pótlására saját erőforrásokat mozgatna meg, ezért újabb adók bevezetést is javasolni fogja. Ilyen lenne az úgynevezett műanyagadó, amely arra sarkallja majd Európát, hogy többek között a tengerek védelme érdekében visszaszorítsa a műanyaghasználatot. Emellett a jelenleg nemzeti bevételnek számító európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó összegeket is az uniós költségvetésbe sorolnák, mivel a bizottság véleménye szerint a klímavédelem közös uniós politikán alapul.

Oettinger a biztosok kollégiuma keddi, első irányadó vitáját követően elmondta, az unió költségvetése négy fontos téma, a biztonság, a gazdasági fejlődés és versenyképesség, a szolidaritás és a fenntarthatóság köré épül. A tagállamoknak ennek megvalósíthatósága érdekében bizonyos megszorításokat el kell majd fogadniuk, amelyek főként a közös agrárpolitikát és a kohéziós pénzeket érintik - fejtette ki. A források megnyirbálása azonban nem érheti el a 15 százalékot sem - húzta alá. Ugyanakkor az EU költségvetése továbbra is a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és az innovációra kíván fókuszálni, miközben az elkövetkező évtized legfontosabb kihívásaival is foglalkozik majd: a digitális forradalommal, a globalizációval, az éghajlatváltozással, valamint a migrációval, a védelemmel és a biztonsággal.

Hozzátette, két terület, az Erasmus+ program, valamint a kutatás és fejlesztés esetében a testület a források növelését javasolja.

Kifejtette, a kiadások hatékonyságát is megvizsgálják, mivel el szeretnék érni, hogy minden uniós kezdeményezés megtérüljön és hosszú távon is hozzon eredményeket. Az uniós programokra és kezdeményezésekre egységes szabálykönyvet hoznak létre, amelyek egyebek mellett megakadályozzák a korrupciót és csalást, illetve növelik az átláthatóságot.

Elmondta azt is, hogy az euróövezet számára külön költségvetést továbbra sem terveznek. Noha az unió hamarosan 27 tagúra csökken, az uniós fizetőeszközt használó országok övezete várhatóan bővülni fog. Az új kihívások kezelésére a bizottság olyan eszközöket dolgoz ki, amelyek az eurózóna és az egész unió számára is megfelelnek.

Günther Oettinger közölte, az uniós bizottság májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, amelyet intenzív megbeszélések előznek meg és nyilvános konzultációk egészítenek ki azért, hogy minden elköltött euró a lehető legtöbb hozzáadott értéket biztosítsa az európaiak számára.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!