Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

Azt mondta, "nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább "fejjel megyünk a falnak" - értékelt a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt - emelte ki.

Hozzátette: 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.

Kitért arra, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia, a csatlakozási tárgyalások érdemben ma sem zajlanak. Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.

Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt - idézte fel.

Orbán Viktor kijelentette, "a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, ilyenkor van szükség rájuk, hogy meg lehessen vitatni, jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával.

A magyar kormány álláspontja jelenleg az - noha ez a vita még meggyőzheti az ellenkezőjéről -, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit - hangsúlyozta.

Rámutatott, az Európai Uniónak komolyan kell vennie a saját szabályait. Ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió "egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be - tette hozzá.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

A hét feltétel az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, az igazságügyi főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni fokozott fellépés, a médiaszabadság garantálása, a korrupció elleni fellépés, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése volt - emlékeztetett Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: még a "részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat - értékelt.

Orbán Viktor értékelése szerint azonban valójában egyetlen feltétel sem teljesül. A kormány számára hozzáférhető nemzetközi elemzések azt állítják, hogy az Európai Bizottság által elfogadott négy területen is valójában visszalépések történtek - mutatott rá.

Közölte: az alkotmánybírók kiválasztásának reformjáról szóló törvényt nem hajtották végre, az alkotmánybíróság eljárásáról szóló törvényt pedig el sem fogadták. Az igazságügyi főtanács és a bírák kiválasztásának kritériumai nem egyértelműek, és még a bizottság szerint is indokolt az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független audit alapján - jelezte.

A pénzmosás elleni fellépésben nem születtek meg a szükséges döntések, és senkit sem vontak felelősségre. Az elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt - mondta.

Kiemelte, a bizottság szerint állítólag teljesített média- és sajtószabadság ügye úgy áll, hogy a formális garanciák ellenére nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot.

Egy háborúban álló ország esetében a magyar kormány álláspontja szerint ezt nem is lehet kifogásolni, ám ez nem jelenti azt, hogy "mi, európaiak, ki kellene, hogy nevettessük magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság", márpedig a bizottság ezt állítja - tette hozzá Orbán Viktor.

Három területen - a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügye - még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek a feltételek - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nem látni tisztán abban, az ukrán parlamentben elfogadott, kisebbségek számára állítólag kedvező törvény mit is tartalmaz. Felidézte: 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi Ukrajnában élő nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket.

(folyt.)