"A terv amerikai módra nem bonyolult. Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét" - áll a jelentésben.

Az SZVR szerint a részvételi arányt ellenzéki portálokon közzétett bojkottfelhívásokkal és kibertámadásokkal próbálják majd meg csökkenteni.

Az orosz hírszerzés sajtóirodája emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök a legutóbbi, 2022-es franciaországi elnökválasztáson az első fordulóban még a szavazatok 30 százalékát sem tudta megszerezni, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja pedig ugyanabban az évben a szavazatoknak csupán a 26 százalékát szerezte meg, és a rekordalacsony részvételnek köszönhetően aratott váratlan győzelmet.

Az SZVR felhívta a figyelmet arra, hogy a 2021-es Bundestag-választáson a választók mintegy 26 százaléka szavazott Olaf Scholz német kancellár pártjára, és a legutóbbi német közvélemény-kutatások szerint ma a választóknak mindössze 14 százaléka támogatná őt. A közlemény rámutatott, hogy Rishi Sunak 2022-ben választások nélkül foglalta az Egyesült Királyság miniszterelnöki székét, és most mindent elkövet, hogy elhalasztassa a rendkívüli parlamenti választásokat, amelyek eredménye minden bizonnyal megfosztja őt a posztjától.

Az orosz parlament felsőháza március 17-re tűzte ki az elnökválasztást. A szavazás három napig tart majd: március 15-én, 16-án és 17-én. Az államfői posztra négy jelöltet jegyzett be az orosz Központi Választási Bizottság (CIK).

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfői közlése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.

A VCIOM szerint Nyikolaj Haritonov (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jelöltje) és Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) egyaránt a voksok 6-6 százalékára, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig 5 százalékra számíthat. A felmérés szerint az elrontott szavazólapok aránya mintegy 1 százalék lehet majd.

A központ március eleji közvélemény-kutatása szerint szerint az oroszok 80 százaléka szándékozik részt venni az elnökválasztáson. Hat százalék utasította el a voksolást, 10 százalék még nem döntötte el akkor, hogy részt vegyen-e a választáson.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke hétfőn elmondta, hogy eddig Oroszország 28 régiójában 4,5 millió ember jelezte, hogy online kíván szavazni, a külföldön való voksolási szándékukat pedig 47 ezren jelentették be. Elmondta, hogy 39 régióban 1,4 millió ember élt a korai szavazás lehetőségével.

Pamfilova szerint a választási rendszer munkájába példátlan mértékben próbálnak meg kívülről beavatkozni, és a voksolást provokációkkal próbálják majd megzavarni.