A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 3 százalékkal volt magasabb szeptemberben, mint egy évvel korábban.

Nagy-Britanniában 2012 márciusa óta nem mértek ennél gyorsabb éves inflációt.

Augusztusban 2,9 százalék volt a teljes kosárra számolt tizenkét havi brit infláció.

Az ONS szerint a legnagyobb inflációs felhajtóerő a múlt hónapban az élelmiszerárak és a közlekedési költségek emelkedéséből eredt.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint Mark Carney, a Bank of England kormányzója az októberi inflációs adatok ismertté válása után nagy valószínűséggel megírhatja ezt a levelet Philip Hammond pénzügyminiszternek.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Ecomomics a szeptemberi inflációs adatok keddi ismertetése utáni gyorselemzésében közölte: várakozása szerint a tizenkét havi brit infláció októberben tetőzik 3,2 százalékos ütemmel.

A ház szerint azonban Carney várhatóan nem kényszerül sok magyarázó levél megírására. A Capital Economics elemzőinek előrejelzése az, hogy az éves infláció már az idei év végére ismét 3 százalék alá lassul, 2018 végén pedig 2,2 százalék környékén jár majd.

A cég mindazonáltal azzal számol, hogy a Bank of England monetáris tanácsa a novemberi kamatdöntő ülésen - több mint tíz év után először - kamatemelésbe kezd.

Egy másik tekintélyes londoni pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) keddi értékelése szerint azonban több okból is hiba lenne, ha a brit jegybank kamatemelésre szánná el magát.

A ház elemzőinek érvelése szerint "a legjobb esetben is vegyesnek nevezhető" legutóbbi makrogazdasági adatok azt jelzik, hogy a fogyasztási kiadások és a beruházások növekedése egyaránt lassult, és a brit exportőrök sem érzik még jelentősen a gyenge font külső versenyképességi előnyeit.

Mindemellett a CEBR is az infláció jelentős lassulását jósolja 2018 elejétől, amikor várakozása szerint a gyenge font importinflációs hatása enyhülni kezd.

A ház mindezek alapján 2018 egészére 2,3 százalékos átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában. A CEBR véleménye szerint ilyen inflációs ütem mellett a brit jegybanknak lenne ideje megvárni a gazdasági növekedés stabilizálódását.

A Bank of England legutóbb 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést, alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött. Az utána bekövetkezett hitelpiaci válság hatására azonban a jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra - az addigi történelmi mélypontra - csökkentette alapkamatát.

A brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavaly nyári népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre, kialakítva a jelenleg is érvényes 0,25 százalékos alapkamatot.

A Bank of England kormányzója nemrégiben kijelentette, hogy "viszonylag rövid időn belül" várható az alapkamat emelése. Mark Carney szerint a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét "felelőtlen" hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban.