A környezetvédelmi szakember a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselőivel közösen tartott csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatón is beszélt erről. Az Agerpres román hírügynökség beszámolója szerint közölte: hat pert indítottak Arad, Bihar és Szatmár megyei Natura 2000-es területen való illegális tevékenység - beszántás és napelempark létrehozása - miatt. A bírósági keresetet a területek tulajdonosai vagy tönkretevői, valamint a román környezetvédelmi hatóságok - környezetvédelmi ügynökség és őrség - ellen nyújtották be.

Márk-Nagy János az MTI-nek elmondta: azután fordultak bírósághoz, hogy a környezetvédelmi hatóságok nem kényszerítették a beszántott gyepek helyreállítására a tulajdonosokat, feljelentéseik ellenére "elkendőzték" az ügyeket. "Azt szeretnénk, hogy a bíróság állapítsa meg a mulasztást, és kötelezze a hatóságokat, hogy lépjenek fel ezekben az ügyekben" - jelentette ki.

Hozzátette: a pereskedésen túl, pár napon belül az Európai Bizottsághoz is fordulnak az ügyben. "Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen az EU-s jog be nem tartása miatt" - mondta.

Emlékeztetett: Románia az uniós csatlakozás előtt vállalta, hogy megtartja a 2007. január elsején létező gyepterületet, és "már bizonyítható, hogy ez nem történt meg". Ezen kívül a védett területekre két EU-s direktíva, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv vonatkozik, melyek szerint biztosítani kell a Natura 2000-es területeknek, az élőhelyeknek, fajoknak a megfelelő védelmét - emlékeztetett.

Márk-Nagy János szerint számos eset és tanulmányuk bizonyítja, hogy ez nem történt meg, és - mint fogalmazott - "rendszerszintű problémáról" van szó. "Tanulmányokkal kimutattuk, hogy milyen mértékben tűnnek el a gyepek 2007 óta Romániában" - mondta. Ennek legfőbb oka a beszántás, mivel egyre intenzívebbé válik a mezőgazdaság, és már csak a területalapú támogatások miatt is jobban megéri szándóföldi gazdálkodást folytatni.

Egy új ok a napelemparkok létrehozása: számos helyen védett területre is terveznek ilyen beruházást. Arad megyében például a környezetvédelmi hatóságok kiadták az engedélyt egy több mint ezer hektáros beruházásra, és nem vették figyelembe, hogy fontos madárélőhelyet is érint.

Márk-Nagy János egy most lezajlott hároméves projektjük számos eleme mellett az agrárkörnyezetvédelmi programokra is kitért. Mint mondta, ezeket úgy próbálják kitalálni, hogy a gyepekre vonatkozó uniós kiírások a gazdáknak is előnyösek legyenek, máskülönben nem motiváltak a gyepek fenntartásában. Rámutatott: Romániában egyre intenzívebbé válik a mezőgazdaság, a kis parcellákat egyesítik, így eltűnnek a közöttük lévő bokorsávok, fasorok, és a hatalmas monokultúrák nem hagynak helyet az élőlényeknek.

Emlékeztetett, hogy Románia földrajzi fekvéséből adódón nagyon gazdag gyepes területekben, az egyetlen uniós ország, ahol öt biogeográfiai régió is megtalálható a Fekete-tengertől a pannon gyepekig. "Ezek nem csak önmagukért értékesek, hanem azért is, mert nagyon sok védett élőlény kötődik a gyepekhez, melyek csak itt élnek, tehát a létük a gyepektől függ" - húzta alá. Hozzátette: a gyepek eltűnése az említett fajok eltűnését is maga után vonja, ezért is fontos az uniós szintű beavatkozás.