Az egyházi szertartásokhoz használt ruhadarabokat a Vatikáni Múzeum kiemelt helyén, a Sixtus-kápolnát követő teremben állították ki egymás mellett.

Két nagyon egyszerű, fehéres-világosbarna ruhadarabról van szó, melyek kegytárgyaknak számítanak. A tunikát az egyházalapító Szent Péternek tulajdonítják, a dalmatikát pedig Szent Jánosnak. Az előbbit az alsó ruházatra vették fel, utóbbi a diakónusok liturgikus öltözékének részét képezte.

A kincsnek számító ereklyék a pápák legféltettebb gyűjteményeiből származnak - hangzott el a Vatikáni Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a kiállításmegnyitó előtt.

A Péter és János apostolnak tulajdonított ruhadarabokat a kereszténység első évszázadaitól a lateráni Szent János-bazilikában őrizték, majd a bazilikával szembeni Szent Lépcső-kápolna ereklyetárába kerültek át, a Sancta Sanctorumba, ahol a legértékesebb kegytárgyakat helyezték el.

A 9. században élt János diakónus a Nagy Gergely pápa életéről írt művében Szent Péternek és Szent Jánosnak tulajdonította a ruhadarabokat. Később a két ereklyének évszázadokra nyoma veszett. A Sancta Sanctorum kulcsa elveszett, és a kegytárgy-gyűjteménybe senki sem tudott bejutni. 1903-ban egy lakatos törte fel a zárat, és számos ereklye, így a két ruhadarab is a Vatikánba került át. Az akkori konzerválási módszereket követve, a tunikát és a dalmatikát üveglapok közé préselték, és a Vatikáni Múzeum raktárában helyezték el őket.

A modern technológiával végzett restaurálásuk 2019-ben a Covid-járvány hónapjaiban kezdődött el, és idén ért véget a múzeum tudományos laboratóriumaiban. A helyreállítás során a ruhadarabokat megtisztították, hiányzó részeiket az eredetivel egyező vagy hasonló anyagokkal pótolták, valamint vizsgálatokat is végeztek rajtuk.

A tunikát len - és gyapjúszövetből varrták, a dalmatikához csalánszövetet is használtak.

A C14 szénizotópos kormeghatározás kimutatta, hogy a tunika és dalmatika Szent Péter és Szent János koránál későbbi korból származik, az első a 2. századra, a második a 6. század utáni korszakra datálható.

A tudományos vizsgálatok szerint Egyiptom kopt térségéből származnak, és a korai keresztény egyház kegytárgyainak számítottak, mivel Rómába a pápák tulajdonába kerültek. Számos darabot vágtak ki a ruhákból, ami arra utal, hogy a hívek ereklyeként kezelték őket, és más templomokba, szentélyekbe vitték át darabjaikat.

Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a rendkívüli tárgyak kiállításával megkezdték a december 24. éjszakáján kezdődő szent évre való készülést. A tavaly több mint 6,8 millió látogatót fogadó múzeum 2025-ben még nagyobb forgalommal számol, hiszen a szent évre mintegy harminc millió zarándokot várnak Rómába.

A Vatikáni Múzeum igazgatója hozzátette, hogy számos kulturális és egyháztörténeti érdekességgel készülnek.

"Van miből válogatnunk, hiszen a Vatikáni Múzeum termmeiben kiállított anyag csak a húsz százaléka annak, amit a múzeum raktárai őriznek" - mondta Barbara Jatta az MTI-nek.