A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választják meg hat évre: 170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon).

A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.

A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta - a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva - mindig jobboldalú többségű volt.

A szenátus elnöki székében ötödik mandátumát töltő 74 éves Gérard Larcher is újraindul a székéért a Párizshoz közeli Yvelines megyében, ha újraválasztják a következő három évben is ő maradhat a Francia Köztársaság harmadik legfontosabb személyisége.

Az elemzők szerint a választásokon a jobboldal számára elsősorban az a kérdés, hogy meg tudja-e tartani a 145 fős többségét, amelyhez az abszolút többséget a centristák 57 fős csoportjának támogatásával tudja megszerezni.

Az Emmanuel Macron államfő pártjának mostani 24 fős frakciója az előrejelzések szerint kisebb lesz. A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció várhatóan növeli létszámát: a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban a Zöldek térnyerésének köszönhető az elemzők szerint

Az előrejelzések alapján a radikális baloldali Engedetlen Franciaország kimaradt a baloldali megállapodásból, annak várhatóan egyetlen szenátora sem lesz a jövőben, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés kettő és négy közötti helyre számíthat.