Az uniós állam- és kormányfők értekezletére induló román elnök csütörtöki bukaresti sajtótájékoztatóján ismertette, milyen álláspontot képvisel majd a Brexit (az unióból történő brit kiválás) utáni EU jövőjéről szóló, Nagy-Britannia nélkül tartandó pénteki informális tanácskozáson.

Iohannis szerint könnyű megállapítani, hogy jelenleg sem fejlődik minden uniós tagállam ugyanazzal a sebességgel, de nem szabad összetéveszteni a jelenlegi helyzetet azzal a céllal, ami felé az unió haladni akar. Úgy vélekedett: nem két-három hanem tíz, vagy ötven éves távlatban kell gondolkodni.

A román elnök azt mondta, hiba lenne kizárólagos, csak bizonyos tagállamok számára hozzáférhető projekteket fejleszteni. Tény, hogy az euróövezetnek, vagy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek jelenleg nem minden tagállam tagja, de ezek a térségek jelenleg nyitottak, ami arra ösztönzi a kívül álló országokat, hogy többet tegyenek a kitűzött célok elérése érdekében. Iohannis szerint ezért nem szabad lezárni ezeket a lehetőségeket egyetlen uniós tagállam előtt sem.

"Románia egy erős, egységes és szolidáris Európában hisz, az unió megerősödését pedig a 27 tagállamnak együtt kell elérnie" - szögezte le. Hozzátette: Bukarest nem támogatja a két- vagy többsebességes vagy koncentrikus körökből álló Európa gondolatát.

Iohannis szerint a hétvégi informális, majd a március 25-i római csúcstalálkozón formálisan is megkezdődő tanácskozásnak csak kiindulópontja lehet az unió jövőjéről szóló fehér könyv, amelyet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök mutatott be a múlt héten. Egyáltalán nem biztos, hogy az uniós vezetők a felvázolt öt forgatókönyv egyikét választják, könnyen elképzelhető, hogy a megbeszélések során, az Európai Tanács első következtéseit megfogalmazó decemberi üléséig újabb, jobb, életképesebb forgatókönyvek kristályosodnak ki - mondta a román államfő.