Ifjabb Lomnici Zoltán kedden az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy az Európai Parlamentnek (EP) erre nincs joga. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy ez a jelentés még nem kész, és Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke is elismerte, hogy vannak kérdések, amelyekben még a bizottság sem látja indokoltnak a legsúlyosabb szankciót - jegyezte meg.

A keddi EP-vitáról azt mondta: nem volt kíméletes az a "bevándorláspárti politikustömeg" - amely már korábban is kifejezte Magyarországgal szembeni ellenérzését - sem az országgal, sem a kormányzat jelen lévő képviselőivel szemben. De - emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán - egy erős felhatalmazással, stabil többséggel rendelkező kormányzat vezetőjének nemcsak joga, hanem kötelezettsége is "felvenni a kesztyűt".

A jelentéssel kapcsolatos problémáit sorolva azzal kezdte: a folyamatnak nincs meg a jogi háttere. Hozzátette, elkészült egy jelentés, amelynél a kormányfő is hangsúlyozta, hogy hivatalos delegáció nem járt Magyarországon, nem konzultáltak a kormánnyal. Ráadásul - folytatta - sem a LIBE-bizottság ülésén, sem az EP-ben nem biztosították a magyar kormánynak, hogy megfelelően védekezhessen.

Ifjabb Lomnici Zoltán úgy értékelt: az EB és az Európai Tanács képviselője is gyakorlatilag "felsorakozott Judith Sargentini mögött". A magyar kormányfő tehát nem a levegőbe beszél, amikor azt mondja, hogy eldöntötték Berlinben - és nyilván Párizsban -, hogy Magyarországot "megpróbálják megregulázni" - fűzte hozzá.

Úgy vélte: "a jól kipróbált Soros-emberek", köztük a baloldali Malin Björk, a liberális Sophia in 't Veld vagy Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője "személyeskedtek, durván támadták" a miniszterelnököt és Magyarországot.

Az a reális, hogy elfogadják a jelentést - közölte ifjabb Lomnici Zoltán.

A nap folyamán tartották a vitát a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentésről az EP plenáris ülésén. A parlament szerdán szavaz a testület illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.