TV műsor

Szerbia a 19 évvel ezelőtti NATO-csapások egészségügyi következményeit vizsgálja

Külföld, 2018.05.18

A Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-légicsapások egészségügyi és környezeti következményeit vizsgáló testület felállításáról határozott pénteken a szerb parlament.

A szerbiai rákellenes egyesület adatai szerint a háború óta jelentős mértékben megnőtt a daganatos megbetegedések száma, aminek oka az, hogy a bevetett lövedékek - a romboló hatás erősítése érdekében - szegényített uránt tartalmaztak.

A szerb parlament 250 képviselője közül 156 támogatta a javaslatot. Az új testület legfőbb feladata az lesz, hogy megvizsgálja, milyen hatása volt az Észak-atlanti Szerződés Szervezete által ledobott, szegényített uránt tartalmazó bombáknak. A tervek szerint öt vagy hat tagból álló bizottságnak félévente be kell számolnia tevékenységéről a parlamentnek, a vizsgálat előzetes eredményeit pedig 2020 végéig kell ismertetnie. A határozatból nem derül ki, hogy a törvényhozás miért éppen most döntött a vizsgáló bizottság felállításáról és a jelentés alapján milyen lépéseket tesznek majd a szerb hatóságok.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!