A tárcavezető a görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel folytatott megbeszélését követően közölte, hogy az ülésen áttekintették az Európát érintő legfőbb kihívásokat, köztük az egyik legsúlyosabbat, az illegális migrációs nyomás erősödését.
" Görög kollégám arról tájékoztatott, hogy új útvonalak rajzolódnak ki a Délkelet-Európába, s ezen belül is a Görögországba irányuló migráció tekintetében (...) Görögország is növekvő nyomással, új migrációs útvonalakkal szembesül" - tudatta.

"Ez pedig megnöveli annak a jelentőségét, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökségi féléve során a lehető leghatározottabban lépjen fel az illegális migrációval szemben" - tette hozzá.
Továbbá hangsúlyozta, hogy Budapest számíthat Athén támogatására a magyar külpolitika és a magyar leendő EU-elnökség szempontjából meghatározó, fontos kérdésekben.

"Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió külső határának megvédése kulcsfontosságú, és nem szabad feladni a szuverenitásunk azon egyik alapkövét, hogy csak mi vagyunk jogosultak dönteni arról, hogy ki jöhet be az országainkba és kikkel vagyunk hajlandóak együtt élni" - szögezte le.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország és Görögország abban is azonos állásponton van, hogy el kell kerülni az Európát is érintő biztonsági kihívások, az ukrajnai és a közel-keleti válság továbbterjedését.

"Tehát az eszkaláció megakadályozása mindkét fegyveres konfliktus esetén kulcskérdés mind a kettőnk számára" - húzta alá.

Majd rámutatott, hogy hazánkhoz hasonlóan Görögország is érzékeny a nemzetiségi jogok tiszteletben tartására a határon kívül élő görög közösségekre tekintettel.

"Egyetértettünk abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését nem hagyhatjuk lenyomni azzal, hogy azok kétoldalú kérdések. A nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása igenis nemzetközi jogi kérdés, igenis a jogállamisághoz tartozó kérdés, ezért azt nemzetközi szinten is mindig napirenden kell tartani" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter, aki a nap folyamán a görög, a bolgár és a román energiaügyi miniszterrel is találkozott, arra is kitért, hogy jelen helyzetben az energiaellátás biztonsága kulcskérdés, fontos az újabb források és szállítási útvonalak bevonása, márpedig Magyarország földgázellátása szempontjából ezen a téren Görögország elkerülhetetlen tranzitállam lesz.

Ezért üdvözölte, hogy a Bulgáriát Görögországgal összekötő földgázvezeték kapacitását már jövő évben hárommilliárdról ötmilliárd köbméterre bővítik, így a görög LNG-kikötők is számításba jöhetnek majd.

"Görögországon keresztül új szállítási útvonalakat lehet majd figyelembe venni a magyar földgázellátás biztonsága szempontjából" - jelentette ki.

"Minél jobban össze vagyunk kötve a szomszédokkal és a velünk szomszédos térséggel, annál nagyobb biztonságban vagyunk az energiaellátás szempontjából" - vélekedett.

"Ezért is nagyon fontos, hogy megállapodások születtek arról, hogy a következő öt esztendő során két fontos újabb villamosáram-összeköttetéssel fogunk rendelkezni déli-délkeleti irányba" - fűzte hozzá.

A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország duplájára növeli az energiaátviteli kapacitását Szerbiával 2028-ig, és hasonlóképpen, Romániával is újabb ponton összeköti az áramhálózatát. Utóbbi jelentősen segíteni fogja a kelet-magyarországi beruházások energiaigényének biztosítását.

Illetve szavai szerint az idei év első felében létrejövő magyar-szerb-szlovén áramtőzsde nagyban hozzá fog járulni az energiaellátás biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez.

"Sikeres görögországi látogatáson vagyunk túl, az energiaellátásunk biztonságához szükséges újabb energiaútvonalak létrejöttét nyugtázhatjuk, illetőleg Görögországgal megerősítettük a szövetségesi szintű együttműködésünket Magyarország biztonsága szempontjából fontos kérdésekben" - összegzett.