Az idén 35 éves KMKSZ 1989. február 26-án alakult meg Ungváron és azóta - az orosz-ukrán háború kitörése miatti egyetlen kivételtől eltekintve - az alapszabályának megfelelően minden nehézség ellenére rendszeresen megtartotta közgyűléseit - emlékeztette a résztvevőket Brenzovics László, a szervezet elnöke, aki online kapcsolódott be a közgyűlés munkájába. Brenzovics 2020 végén elhagyta Ukrajnát, azt követően, hogy az ukrán titkosszolgálat kommandósok bevetésével házkutatását tartott ungvári otthonában és több, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központhoz köthető intézményben.

A KMKSZ a legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében mind Ukrajnában - mutatott rá Brenzovics László. Kitért arra is, hogy a közgyűlésnek a kárpátaljai magyarság legjelentősebb intézménye, a beregszászi II: Rákóczi Ferenc magyar főiskola adott otthont, amelynek létrehozásában és fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a KMKSZ.

Kiemelte: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarság jogainak szűkítése kapcsán kifejtette: ezen a téren is sikerült eredményeket elérni, hiszen az ukrán parlament kedvezően módosította az oktatási és nyelvtörvényt, és a magyar-ukrán szakértői tárgyalások jelenleg is folynak. A kárpátaljai magyarok szeretnék visszakapni a korábbi jogaikat: "ennyit szeretnénk és nem többet, de nem is kevesebbet" - fogalmazott a KMKSZ elnöke, örvendetesnek nevezve, hogy ez megegyezik a magyar kormány álláspontjával.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó köszöntő beszédében aláhúzta: 2010-ben sikerült elérni, hogy a 2004-es "szégyenteljes és a nemzet gerincét megtörő népszavazást követően újraegyesüljön a nemzet". Ezt rögzíti Magyarország alaptörvénye, amelyik kimondja, hogy "Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyar közösségekért, támogatja a szülőföldön maradásukat".

Kifejtette: nincs az a háború, ami felmentést adhatna a kisebbségi jogok betartását illetően. Szili Katalin kijelentette: "nekünk a béke és nemzettársaink biztonsága az elsődleges. "Az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta: "a béke mellett mindig is ki fogunk állni azokkal szemben is, akik ma a háborút táplálják és erősítik a háborús viszonyokat".

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint "fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverén módon dönthet a saját sorsáról.

A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvény egyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait - áll a dokumentumban.

A KMKSZ közgyűlése nyilatkozatában köszönetet mondott "az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért, támogatásért, amellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez".