Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kreml sajnálkozását fejezte ki a kiutasítások miatt és megismételte, hogy Oroszországnak nincsen köze a Szkripal-ügyhöz. Megerősítette, hogy válaszában Moszkva a kölcsönösség elvét fogja követni.

Mint mondta, alapvetően az orosz külügyminisztérium fogja elemezni a kialakult helyzetet, amely ezt követően tesz majd az ellenlépésekre vonatkozó javaslatot az elnöknek. Újságírói kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kiutasításban - amely szerinte nem példa nélkül álló - nem annak a tömeges, hanem a hibás, megalapozatlan mivolta a lényeges.

A Kreml szóvivője idő előttinek ítélte meg, hogy arról nyilatkozzon, hogyan befolyásolhatják a kiutasítások az orosz-amerikai csúcstalálkozó esélyét.

Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint "magától értetődik" az országcsoport "barátságtalan" lépése nem "múlik el nyomtalanul" és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszországhoz hasonlóan Nagy-Britannia szövetségesei sem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal, így azok az euroatlani szolidaritás elvét "a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára" követeik.

A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás "provokatív" gesztusát a "helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal" folytatásaként értékete.

A közlemény közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.

Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke "mocskos és aljas játéknak" nevezte az orosz diplomaták kiutasítását. Leonyid Szuckij, az alsóházi külügyi testület elnöke úgy vélekedett, hogy a lépés "felrobbantja a nemzetközi jog egész rendszerét".

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia "ráerőlteti" a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit felet az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni, és így akár közeledhet is majd Moszkvához.

Zaharova egyébként a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok éppen a kemerovói tragédia idején "tették azt, amit tettek", ahelyett, hogy "civilizált, tisztességes emberek módjára kifejeznék együttérzésüket az orosz állampolgároknak".

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.

Orosz diplomaták kiutasításáról hétfőn 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok és Kanada tett bejelentést. Az intézkedéshez csatlakozott Ukrajna is.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.

London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok nyilatkozataikban felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzel fogható bizonyítékokat követel.