Erdogan közölte, hogy az első, ezertonnás török segélyszállítmány a tervnek megfelelően szerdán megérkezett a távol-keleti országba.

Ibrahim Kalin, Erdogan szóvivője keddi nyilatkozatában arról írt, hogy Törökország küldi az első külföldi segélyszállítmányt Mianmar nyugati részébe. A lépésre azután került sor, hogy Erdogan kedden telefonon egyeztetett a kérdésről Aung Szan Szú Kjí mianmari vezetővel. Szú Kjí jóváhagyta, hogy a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) képviselői belépjenek a térségbe, és a helyi hatóságokkal összehangolva első körben ezer tonna élelmiszert, egyebek között rizst és szárított halat, továbbá ruhát osszanak szét a rászorulók között. Kalin már kedden jelezte: Ankara a későbbiekben orvosságot és különféle egészségügyi eszközöket is küld majd Mianmarba.

Az északnyugat-mianmari Arakán államban több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista.

Arakánban múlt héten rohingja lázadók összehangolt támadást indítottak több rendőrőrs és egy katonai támaszpont ellen. Az Arakáni Rohingja Üdvhadsereg (ARSA) nevű lázadó csoport rajtaütései nyomán fegyveres összecsapások törtek ki, és a mianmari hadsereg "tisztogató műveletbe" kezdett. A harcokban több mint négyszáz ember - zömében rohingja gerilla - vesztette életét. Az ENSZ hétfői jelentése szerint a rohigják közül eddig közel 90 ezren menekültek át Bangladesbe.

Az északnyugat-mianmari szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, Fatma Betül Sayan Kaya családügyi miniszter, a török elnök felesége és fia, Emine, valamint Bilal Erdogan szerda este Bangladesbe látogat, hogy csütörtökön személyesen keresse fel a menekültek ottani sátortáborait.

Erdogan szerdai felszólalásában ugyanakkor nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a szeptember 24-ei német parlamenti választás egyik fő témája - véleménye szerint - a Törökország-ellenesség lett. Kifejtette: Európa a második világháború előtti politikai légkör felé sodródik. Mint fogalmazott: nem egyes politikusokra mondja, hogy náci vagy fasiszta, hanem amit tettek és tesznek a választási kampányok idején az olyan, mint ami a nácizmusban vagy a fasizmusban volt.

Erdogan márciusban azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár náci praktikákat alkalmaz, amiért nem engedte, hogy török miniszterek kampányoljanak Németországban.

A német szociáldemokrata Martin Schulz, Merkel kihívója a szeptemberi választáson, vasárnapi televíziós vitájukban kijelentette, hogy a tavalyi puccskísérlet utáni tisztogatással Ankara "átlépett minden határt", ezért megválasztása esetén kezdeményezi a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítását. Merkel óvatosabban fogalmazott, hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót", és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Erdogan arra kérte Brüsszelt, hogy minél hamarabb döntse el, hogy folytatja vagy leállítja Törökország uniós csatlakozási folyamatát. "Ha Ankara jelenlegi európai kapcsolatait sem tudjátok elviselni, álljatok ki, mondjátok meg őszintén és tegyétek, amit kell" - fogalmazott a török államfő.