Catalin Drula, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke a korrupcióellenes ügyészségtől (DNA), pénzügyi felügyelettől (ASF) és a - tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló - feddhetetlenségi ügynökségtől (ANI) kérte az esetleges tőzsdei manipuláció, hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és csalás kivizsgálását. Dacian Ciolos volt miniszterelnök, EP-képviselő, a centrista REPER elnöke a legfőbb ügyészségnél tett feljelentést a miniszerelnök ellen.

Hétfői sajtóértekezleteiken mindketten arra hivatkoztak, hogy a beruházó Gabriel Resources vállalat részvényeinek az árfolyama megduplázódott - a januári 0,45 kanadai dollárról péntekig 0,87 dollárra emelkedett - a torontói tőzsdén a román miniszterelnök borúlátó nyilatkozatai nyomán. Drula és Ciolos szerint Marel Ciolacu megszegte a miniszterelnöki esküjét és a piac befolyásolása céljából vagy szűk látókörű politikai számításból súlyos károkat okozott az országnak, aláásta esélyeit, azt sugallva, hogy Románia elismeri az ellene felhozott alaptalan vádakat.

A Gabriel Resources egy 1997-ben kötött koncessziós szerződés alapján Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni az erdélyi Verespatakon, és mintegy félmilliárd dollárt fektetett be a 330 tonnányi arany kitermelésének előkészítésébe. A ciántechnológiás bányászat és a település lerombolása ellen tiltakozó környezetvédők nagyszabású tüntetései miatt azonban a román kormány mégsem engedélyezte a bányanyitást, a Ciolos-kormány felterjesztése nyomán pedig Verespatakot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A beruházó által 2015-ben indított kártérítési eljárás ítélethirdetésének küszöbén Marcel Ciolacu román miniszterelnök február elsején bejelentette: arra számít, hogy ismét "neki fogják benyújtani a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért", és azt ígérte: nyilvánosság elé fog tárni minden előzményt, "amely oda vezetett, hogy Románia elveszítse ezt a pert".

A Ciolacu-kabinet liberális pénzügyminisztere, Marcel Bolos is több ízben nyilvánosan beszélt arról, hogy Romániát akár 6,7 milliárd dolláros kártérítésre is kötelezheti a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID), amit legfeljebb részletekben tudna kifizetni, lehetséges megoldásként pedig a bányanyitás engedélyezésének lehetőségét is felvetette.

Pénteken azonban a washingtoni nemzetközi bíráság Románia javára ítélt a meghiúsult verespataki bányaprojekt kártérítési perében, és elutasította a kanadai vállalat kárigényét.

A román média hétfői beszámolói szerint a torontói tőzsdén a pénteki 0,87-ről 0,05 dollárra zuhant a Gabriel Resources-részvények ára.