A beszámoló szerint Ahmet Altan egy internetes oldalon megjelent cikkében olyan kifejezéseket használt, amelyek a délkelet-törökországi kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet tevékenységét "ártatlannak" próbálták feltüntetni. A vádirat alapján Altan ugyanezen írásában Recep Tayyip Erdogan török államfő ellen is súlyos vádakat fogalmazott meg.

Ahmet Altan február 16-án azért kapott súlyosbított életfogytiglani börtönt a szintén neves publicista testvérével, Mehmet Altannal, továbbá Nazli Ilicakkal együtt, mert az ítélet szerint előre tudtak a 2016-os puccskísérletről, és hatalomátvételre szólítottak fel. Az Altan testvérek és Ilicak a július 15-ei hatalomátvételi incidens előtti napon egy közös televíziós műsorban állítólag "kódolt" üzeneteket küldtek a nézőknek, utalásokat tettek a küszöbönálló puccskísérletre. Mindhármukat nem sokkal a puccskísérlet után helyezték előzetes letartóztatásba.

A 67 éves Ahmet Altan a volt alapítója és főszerkesztője a Taraf című betiltott ellenzéki napilapnak, de regényeket is ír.

Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatot teszi felelőssé a puccskísérletért, és terrorszervezetnek nyilvánította a mozgalmat.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban kijelentette, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt" - fogalmazott Erdogan.

A Török Újságírók Egyesületének (TGS) február 21-ei adatai szerint 149 újságírót tartanak fogva Törökország börtöneiben. A puccskísérlet óta tartó rendkívüli állapot keretében egyúttal száznál is több médiaintézményt bezártak.

A hatalomátvételi kísérlet után újságírókra először az Altan fivérek és Ilicak esetében róttak ki életfogytiglani szabadságvesztést.

Erdogan 2014. augusztusi elnökké választásától a 2016-os puccskísérletig közel kétezer pert indított politikai ellenfeleivel, a sajtóval, de akár egyszerű állampolgárokkal szemben is az őt érintő sértések miatt. Az esetek többségében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok, majd a török államfő 2016. július 15. után egyszeri gesztusként visszavonta ezeket az eljárásokat. A török elnök megsértéséért akár négyévi börtöntüntetés is kiszabható.